1Így szólt hozzám az Úr igéje:
2Emberfia! Mivel különb a szőlőtőke fája a többi fánál, és a szőlővessző, ha az erdő fái közé kerül?
3Fölhasználják-e a fáját, hogy valamit készítsenek belőle? Használják-e cöveknek, hogy mindenfélét akasszanak rá?
4Inkább tűzbe dobják, hogy az megeméssze. És ha a két végét megemésztette a tűz, ha már a közepe is parázslik, alkalmas-e még valamire?
5Hiszen amíg ép volt, addig sem készült belőle semmi. Hát ha tűz emészti és parázslik, készülhet-e belőle valami?
6Ezért így szól az én Uram, az Úr: Ahogy az erdő fái közé került szőlőtőke fáját tűzbe dobom, hogy az megeméssze, úgy dobom oda Jeruzsálem lakosait.
7Ellenük fordítom arcomat. Tűzből kerültek ki, tűz emészti meg őket. Majd megtudják, hogy én vagyok az Úr, amikor ellenük fordítom arcomat.
8Pusztasággá teszem az országot, mivel hűtlenséget követtek el – így szól az én Uram, az Úr.