1Egy döglött légytől büdös lesz és megerjed a kenőcskészítő olaja; egy kis ostobaság hatásosabb a bölcsességnél és a tisztességnél.
2A bölcs ember gondolatai a jóra, az ostoba gondolatai a rosszra irányulnak.
3Akármerre jár is az ostoba: Őbelőle hiányzik az ész, mégis azt gondolja, hogy mindenki más az ostoba.
4Ha az uralkodó haragra lobban ellened, ne hagyd el helyedet, mert a higgadtság nagy vétkeket akadályoz meg!
5Láttam, hogy van olyan rossz dolog is a nap alatt, amely a hatalmasok tévedéséből következik:
6az ostobák nagy méltóságra kerülnek, az érdemesek pedig alacsony sorsra jutnak.
7Láttam rabszolgákat lóháton ülni, és fejedelmeket gyalog járni, mintha rabszolgák volnának.
8Aki vermet ás, beleesik abba, és aki lerontja a kőkerítést, azt megmarja a kígyó.
9Aki követ fejt, megsértheti magát, és aki fát hasogat, veszedelemben forog.
10Ha kicsorbul a vas, és nem köszörülik ki, akkor több erőt kell kifejteni. A helyesen alkalmazott bölcsesség a hasznos!
11Ha megmar a kígyó, mielőtt megbűvölték, semmit sem ér aztán a kígyóbűvölő tudománya.
12A bölcs embert kedvessé teszik saját szavai, az ostobát pedig saját szája teszi tönkre.
13Beszédének a kezdete butaság, és a vége szörnyű ostobaság.
14Az ostoba szaporítja a szót, pedig nem tudja senki, hogy mi fog történni. Ki is tudná megmondani, hogy mit hoz a jövő?
15Az ostobát úgy kifárasztja a munkája, hogy a városba sem tud bemenni.
16Jaj neked, ország, ha királyod gyermek, és vezetőid már reggel lakomáznak!
17Boldog vagy, ország, ha királyod nemes ember, és vezetőid a rendes időben étkeznek, önuralommal és nem részegeskedve!
18Ha rest az ember, megroskad a gerenda, és ha ölbe teszi a kezét, csöpög a háztető.
19Mulatság kedvéért rendeznek lakomát, és vidámmá teszi az életet a bor, de pénz kell mindehhez.
20Még gondolatodban se átkozd a királyt, és hálószobádban se átkozd a gazdagot! Mert az égi madár is elviszi a szót, és a szárnyas állat is elárulja a beszédet.