1Ezután új eget és új földet láttam, mert az előbbi ég és az előbbi föld eltűnt, és tenger sem volt többé.
2És láttam a szent várost, az új Jeruzsálemet, amely az Istentől száll le a mennyből, elkészítve, mint egy férje számára felékesített menyasszony.
3És hallottam hatalmas szózatot, amely,ezt mondta a királyi székből: íme az Isten sátora az emberek között van, és ő velük lakozik, és azok az ő népei lesznek. Maga az Isten lesz velük.
4És letöröl minden könnyet az ő szemükről, és halál nem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás; sem fájdalom nem lesz többé, mert ezek az előbbi dolgok már elmúltak.
5És a királyi székben ülő így szólt: íme én mindent újjá teszek! És azt mondta nekem: írd meg! Mert ezek a beszédek hívek és igazak.
6És ismét szólott: Meglett! Én vagyok az Alfa és Omega, a kezdet és a vég. én a szomjazónak inni adok az élet vizének forrásából ingyen.
7Aki győz, Örökségül nyeri mindezeket; és annak Istene leszek, és az fiam lesz nekem.
8De a gyáváknak és a hitetleneknek, a fertelmeseknek ás a gyilkosoknak, a paráznáknak és a kuruzslóknak, és bálványimádóknak és minden hazugnak a kénköves tűzzel égő tóban lesz a helyük; ez a második halál.
9Azután odajött hozzám egy a hét angyal közül, akiknél a hét utolsó csapás csészéje volt, és így szólt nekem: Jöjj, és én megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány feleségét.
10És felvitt engem révülésben egy nagy magas hegyre, és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet, amely Istentől szállott alá a mennyből;
11és az Isten dicsősége lakott benne. Világossága hasonló volt a legdrágább kőhöz, a kristálytiszta jáspishoz,
12és nagy és magas fala volt, tizenkét kapuja, és a kapuknál tizenkét angyal és felírott nevek: Ezek Izrael fiai tizenkét törzsének nevei.
13Napkeletről három kapu, északról három kapu, délről három kapu, napnyugatról három kapu.
14És a város falának tizenkét alapköve volt, és azokon a Bárány tizenkét apostolának neve.
15Annál, aki velem beszélt, volt egy arany mérővessző, hogy megmérje a várost, annak kapuit és falait.
16És a város négyszögben fekszik, úgyhogy a hossza annyi, mint a szélessége, és megmérte a várost a mérővesszővel; tizenkétezer futamat; hossza, szélessége és magassága egyenlő.
17És megmérte falát, száznegyvennégy könyök emberi mértékkel, ami angyalé is.
18És fala jáspisból épült; a város pedig színarany, tiszta üveghez hasonló.
19És a város falának alapköveit mindenféle drágakő ékesítette; az első alapkő jáspis; a második zafír; a harmadik kálcedon; a negyedik smaragd;
20az ötödik szárdonix; a hatodik karneol; a hetedik krisolit; a nyolcadik bérill; a kilencedik topáz; a tizedik krizopráz; a tizenegyedik jácint; a tizenkettedik ametiszt.
21A tizenkét kapu pedig tizenkét gyöngy, mindegyik kapu egy-egy gyöngyből való, és a város utcája tiszta arany, mint az átlátszó üveg.
22Templomot, nem láttam benne; mert az Úr, a mindenható Isten annak temploma és a Bárány.
23És a városnak nincs szüksége a napra vagy a holdra, hogy világítsanak benne, mert Isten dicsősége világosította azt meg, és szövétneke a Bárány.,
24És a pogányok az ő világosságában fognak járni, és a föld királyai abba viszik dicsőségüket.
25És kapuit nem zárják be nappal, - éjszaka pedig nem lesz ott soha;
26odaviszik a nemzetek dicsőségét és kincseit.
27És nem megy be abba semmi tisztátalan, sem aki utálatosságot cselekszik vagy hazugságot, hanem csak azok, akik be vannak írva a Bárány könyvébe, az „élet\ könyvébe.