Revelation 14
1 Ismét látást láttam: Íme a Bárány ott állott a Sion hegyén, és vele száznegyvennégyezeren, akiknek homlokára fel volt írva az ő neve, és az ő Atyjának a neve.
2 És hangot hallottam a mennyből, mint sok víz zúgását és mint erős mennydörgés robaját. A hang, amelyet hallottam, olyan volt, mint amikor a hárfások játszanak hárfáikon,
3 És új éneket énekeltek a királyi szék előtt, és a négy élőlény és a vének előtt; és senki sem tudta megtanulni az éneket, csak az a száznegyvennégyezer, akik áron vétettek meg a földről.
4 Ezek azok, akik nőkkel nem szennyezték be magukat, hanem szűzen maradtak; ezek azok, akik követik,a Bárányt, ahová csak megy. Áron vétettetek meg az emberek közül, zsengéül az Isten és a Bárány számára,
5 és szájukban nincs hazugság; (mert) feddhetetlenek.
6 És láttam egy másik angyalt fenn az égbolt közepén repülni. Nála volt az örökkévaló evangélium, hogy hirdesse a földön lakóknak, minden népnek, törzsnek, nyelvnek és nemzetnek.
7 És azt mondta hangos szóval: Féljétek az Istent, és adjatok neki dicsőséget, mert eljött az ő ítéletének órája, és imádjátok azt, aki teremtette az eget és a földet, és a tengert és a vizek forrásait.
8 Ezt egy másik angyal követte, aki így szólt: Elesett, elesett a nagy Babilon, amely az Ő paráznasága haragborából itatta meg az összes népeket!
9 És egy harmadik angyal is követte, aki hangosan ezt kiáltotta: Ha valaki imádja a vadállatot, és az ő képét és bélyegét felveszi homlokára vagy kezére,
10 az is inni fog az Isten haragjának borából, amely elegyítetlenül tölti meg az ő haragjának poharát, és kénköves tűzben fog gyötrődni a szent angyalok és a Bárány orcája előtt.
11 Kínjaik füstje felszáll örökkön örökké, és nem lesz nyugalmuk sem éjjel, sem nappal azoknak, akik imádják a vadállatot, és az ő képét, és akik felveszik az ő nevének bélyegét.
12 Ide kell a szentek állhatatossága, akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézusba vetett hitet.
13 És hangot hallottam az égből, amely ezt mondta nekem: írd meg: Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg mostantól fogva. Bizony, ezt mondja a Lélek, megnyugosznak majd fáradtságuktól, mert cselekedeteik követik őket.
14 Látomásban megint láttam: íme fehér felhő, és a felhőn ült valaki, hasonló az Ember Fiához, fején arany korona, kezében éles sarló.
15 Kijött egy másik angyal is a templomból, hangosan kiáltva a felhőn ülőnek: Ereszd neki sarlódat és arass; itt az aratás ideje, mivel megérett a föld aratnivalója.
16 Ekkor a felhőn ülő nekieresztette sarlóját, és learatta a földet.
17 Azután másik angyal jött ki a mennyei templomból, és annál is éles sarló volt.
18 Ismét másik angyal az oltártól jött ki, akinek hatalma volt a tűzön, és hangosan így kiáltott annak, akinél az éles sarló volt: Ereszd neki éles sarlódat és szüreteld le a főid szőlejének fürtjeit, mert már érettek a szőlőszemek.
19 Ekkor nekieresztette az angyal éles sarlóját, és leszüretelte a föld szőlejét, és belehányta az Isten haragjának nagy, borsajtójába.
20 És megtaposták a borsajtót a városon kívül, és vér folyt ki a borsajtóból a lovak zablájáig, ezerhatszáz futamatnyira.