1De van egy kérésünk hozzátok, atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetele és a mi hozzá való egybegyűjtetésünk tárgyában.
2Meg ne inogjatok egyhamar józan értelmetekben, és félre ne vezessen titeket se valami lelki tanítás, se valami lélek, vagy nekünk tulajdonított levél, mintha máris eljött volna az Úr napja.
3Ne csaljon meg titeket senki semmiképpen, mert az a nap addig nem jön el, míg előbb be nem következik a hittől való elszakadás, és meg nem jelenik az a törvénytipró, a kárhozat fia,
4aki ellene támad és fölébe emeli magát mindennek, amit Istennek mondanak, vagy amit imádnak. Sőt maga ül be az Isten templomába, és azt állítja, hogy ő Isten.
5Nem emlékeztek-e rá, hogy mindezt megmondtam nektek, amikor még nálatok voltam.
6És tudjátok, mi az, ami most feltartóztatja, hogy majd a maga idejében jelenjék meg?
7Működik ugyan már titokban a törvénytiprás, csakhogy annak, aki azt most még feltartóztatja, el kell az útból tűnnie.
8És akkor fog megjelenni. ama törvénytipró - akit ugyan az Úr Jézus megöl szájának leheletével, és megsemmisít az ő dicsőségének eljövetelével -,
9de akinek eljövetele a Sátán munkája a hazugság minden hatalmával, jeléve! és csodájával,
10és az igazságtalanságnak mindenféle csalásával azok romlására, akik elvesznek; mivel nem voltak hajlandók szeretni az igazságot, ami megtartotta volna őket.
11És ezért Isten erős tévelygést küld reájuk, hogy higgyenek a hazugságnak,
12és így mindazok elveszik ítéletüket, akik nem az igazságnak hittek, hanem a gonoszságban gyönyörködtek.
13Mi pedig mindenkor hálaadással tartozunk Istennek érettetek, atyámfiai, akiket szeret az Úr, hogy Isten titeket, mint zsengét, kiválasztott az üdvösségre, a Lélek által való megszentelésben és az igazságba vetett hitben.
14Erre el is hívott titeket a mi evangéliumunk által, hogy részesüljetek a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségének elvételében.
15Azért atyámfiai, legyetek állhatatosak, és tartsátok meg azokat a rendeléseket, amelyeket tanultatok, akár beszédünkből, akár levelünkből.
16Maga pedig a mi Urunk Jézus Krisztus, és Isten, a mi Atyánk, aki szeretett és kegyelméből örök vigasztalással és jó reménységgel ajándékozott meg minket,
17vigasztalja meg a ti szíveteket, és erősítsen meg titeket minden jóban: cselekedetben és beszédben egyaránt.