1Avagy nem tudjátok-é kedves testvéreim, hisz törvénytudókhoz szólok, hogy a törvény csakis addig uralkodik az emberen, amíg él?
2A férjes asszonyt törvény köti életben lévő férjéhez, de ha férje meghal, szabad a férj törvényétől.
3Azért, ha a férje életében más férfiúval áll össze, házasságtörőnek mondják, ha azonban férje meghal, szabad a törvénytől s ha újra férjhez megy, nem tör házasságot.
4Épp így kedves testvéreim, ti is meghaltatok a törvénynek Krisztus teste által, hogy másé legyetek, azé, aki a halálból feltámadt, hogy Istennek éljünk.
5Amíg gyarló testben éltünk, a törvény szította bűnös indulatok rabigáját nyögtük, hogy a halálnak éljünk.
6Most azonban, hogy meghaltunk annak, aki fogva tartott, a törvénytől megszabadultunk, hogy az új lélek s nem a régi betű szerint éljünk.
7Mit mondjunk hát? A törvény bűn? Isten Őrizz! Ellenkezőleg, - én a bűnt csakis a törvény által ismeretem meg; kívánságról nem is tudnék, ha a törvény nem mondaná: Ne kívánd!
8Ámde a bűn a parancsolatból fegyvert kovácsolt és százféle kívánságot gerjesztett fel bennem,
9A bűn ugyanis a törvény híján holt. Én ellenben egykor a törvény híján éltem, hanem mikor jött a parancsolat, a bűn életre kelt, én pedig meghaltam.
10így lett az a parancsolat, mely életet ígért, halálom szerzője.
11Mert a bőn a parancsolatból fegyvert kovácsolva, rászedett és megölt engemet.
12De azért a törvény magában véve szent, igaz és jó.
13De hát ilyenformán az lett volna halálom, ami jó? Isten ments! Ellenkezőleg, a bűn, hogy úgy mutassa be magát, mint bún, a jó leple alatt munkálta halálom s így lett a bűn épp a parancsolat révén hallatlan bűnössé.
14Jól tudjuk ugyanis, hogy a törvény lelki, én pedig érzéki a bűn rabszolgája vagyok.
15Mit mívelek, én nem tudom, mert nem azt cselekszem, amit akarok, hanem, amit gyűlölők, azt teszem.
16Pedig, ha azt teszem, amit nem akarok, elismerem, hogy a törvény jó.
17S így a tettes voltaképp nem is én vagyok, hanem a bennem lakó bűn.
18Érzem ugyanis, hogy az én gyarló testemben nem lakik semmi jó; az akarat meg van bennem, de a jót végrehajtani nem tudom.
19Nem azt cselekszem, amit akarok, a jót, hanem, amit nem akarok, teszem a rosszat.
20De, ha azt cselekszem, amit nem akarok, akkor a tettes már nem én vagyok, hanem a bennem lakó bűn.
21Így tehát én, aki a jót akarom tenni, magamban a rosszra való hajlandóság törvényét találom.
22Lelkem gyönyörködik Isten törvényében,
23de gyarló testemben egy más törvényt látok, amely eszem törvénye ellen síkra száll és foglyul ejt engem az én gyarló testemben lakó bűn törvénye áltat.
24Én nyomorult ember! Ki szabadít meg engemet e halál testéből?
25Hála az Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus áltat. Most azért én magam eszemmel az Istennek törvényét, gyarló testemmel ellenben a bűnnek törvényét szolgálom