1Minden lélek engedelmeskedjék a feléje rendelt felsőségnek. Nincs felsőség Isten akarata nélkül, a meglévő felsőség pedig Isten rendelése.
2Aki tehát a felsőség ellen fellázad, Isten rendje ellen lázad fel, a lázadók pedig elveszik büntetésüket.
3Az uralkodók nem azoknak félelmére vannak, akik jót, hanem akik rosszat tesznek. Azért, ha nem akarsz a felsőségtől félni, tégy jót és megdicsér.
4Isten szolgája az, javadat munkálja. De ha rosszat teszesz, rettegj! Nincs ok nélkül fegyver a kezében; Isten szolgája az, istenharagjával sújt le a gonosztevőre.
5Engedelmeskednünk kell e szerint nemcsak a büntetés, hanem a lelkiismeret miatt is.
6Hisz azért fizettek adót is, mert ez is az Isten szolgáinak hatáskörébe tartozik.
7Adjátok meg tehát kinek-kinek, amivel tartoztok, akinek adóval, az adót, akinek vámmal, a vámot, akinek félelemmel, a félelmet, akinek tisztelettel, a tiszteletet.
8Ne tartozzatok senkinek semmivel, kivévén, hogy egymást szeressétek, mert aki szereti a felebarátját, az a törvényt betöltötte.
9E parancsolatok ugyanis: Ne törj házasságot, ne ölj, ne lopj, ne kívánd a másét és általában minden parancsolat ebbe az igébe foglalható össze: Szeresd felebarátodat, mint magadat.
10A szeretet nem tesz rosszat a felebarátnak. A törvény betöltése tehát a szeretet.
11S mindezt, a jelenlegi időt ismerve, tegyétek, mert már ideje, hogy az álomból felébredjetek. Most ugyanis közelebb van hozzánk az üdvösség, mint mikor hívőkké lettünk. Az éjszaka múlófélben, - a nap virradóban.
12Vessük le a sötétség ruháját s öltsük fel a világosság fegyverzetét.
13Mint napfényen, éljünk tisztességben, ne dobzódjunk és részegeskedjünk, ne bujálkodjunk és duhajkodjunk, ne civakodjunk és irigykedjünk,
14hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust s ne dédelgessétek gyarló testeteket, hogy gonosz vágyai lángra gyulladjanak.