1Azután négy angyalt láttam, akik a földnek négy sarkán állva a földnek négy szelét lefogták, hogy ne fújjon szél sem a földre, sem a tengerre, sem semmiféle élő fára.
2Majd egy más angyalt láttam, aki kezében az élő Isten pecsétjével napkelet felől leszállva, a föld és a tenger ártalmára hatalmat nyert négy angyalnak
3nagy fennszóval kiáltotta: Ne ártsatok addig sem a földnek, sem a tengernek, sem az élő fáknak, míg Istenünk szolgáinak homlokára pecsétet nem teszünk.
4A megpecsételteknek számát is hallottam. Megpecsételtetett Izrael minden törzséből 144.000;
5Juda törzséből 12.000, Rúben törzséből 12.000, Gád törzséből 12.000,
6Aser törzséből 12.000, Naftáli törzséből 12.000, Manasse törzséből 12.000,
7Simeon törzséből 12.000, Lévi törszéből 12.000, Jasákár törzséből 12.000,
8Zebulon törzséből 12.000, József törzséből 12.000, Benjámin törzséből 12.000.
9Aztán egy nagy, megszámlálhatatlan sokaságot láttam minden nemzetségből, minden törzsből, népből, nyelvből. Fehér ruhába öltözve, kezükben pálmaágakkal, a trón és a Bárány előtt álltak
10s nagy fennszóval kiáltották: Üdv a trónon ülőnek, a mi Istenünknek S a Báránynak!
11S az összes angyalok, körbefogva a trónt, a véneket, meg a négy élőlényt, térdre hullva a trón előtt, imádták az Istent,
12mondván: Ámen! Áldás, dicsőség, bölcsesség, Hála, tisztesség, hatalom És erő a mi Istenünknek örökön örökké. Ámen.
13Ekkor a vének egyike megszólalt s megkérdezte tőlem: Kik és honnét valók e fehérruhások?
14Azt feleltem: Uram! Te jól tudod. S ő válaszolt nékem: Ezek a nagy nyomorúság hazájából jöttek, ruháikat a Bárány vérében mosták s fehérítették meg.
15Ezért állnak Isten trónja előtt és szolgálnak templomában, mind nappal, mind éjjel és a trónon ülő felettük sátoroz.
16Nem éheznek, nem is szomjúhoznak több és a nap heve vagy más hévség nem égeti őket.
17Mert a trón előtt középen álló Bárány legelteti és az életvize forrásaihoz vezeti őket, az Isten pedig letöröl minden könnyet a szemükről.