1Egyébiránt kedves testvéreim, örvendezzetek az Úrban. Ugyanarról írni nékem nem teher, néktek erősség.
2Figyeljetek a kutyákra, figyeljetek a gazmunkásokra, figyeljetek a megmetéltekre.
3Mert az igazi körülmetéltek mi vagyunk, mi, akik az Istent lélekben imádjuk és a Krisztusban dicsekszünk s nem a gyarló testben bizakodunk,
4bárha én bizakodhatnám a gyarló, testben is. Hiszen, ha más bizakodni mer a gyarló testben, én még inkább.
5Én a nyolcadnapra körülmetélt, Izrael nemzetségének, Benjámin törzsének sarja, én a héberek hébere, törvény szerint farizeus,
6buzgóság dolgában gyülekezet-üldöző, a törvény igazsága dolgában kifogástalan életű.
7De ami egykoron nyereségem volt, azt én Krisztus miatt veszteségnek tartottam.
8Sőt bizony még most is veszteségnek tartok mindent az én Uramnak, a Jézus Krisztusnak felülmúlhatatlan ismerete miatt, akiért én mindenről lemondtam, és szemétnek tartok, hogy Krisztus az enyém
9s én az övé legyek, mint akinek nem a törvényből, hanem a Krisztus hitéből való, Istentől nyert hitigazságom van,
10s hogy megismerve öt, feltámadása erejét, szenvedése közösségét s olyan halált halva, mint ő,
11valamiképp részem legyen nékem is a holtak feltámadásában.
12Nem mintha már elértem volna célomat, vagy már tökéletes volnék, de törekszem afelé, hogy elérjem, amiért a Jézus Krisztus foglyul ejtett engem is.
13Nem gondolom még magamról, testvérek, hogy elértem a célt,
14de azt az egyet igen, hogy elfelejtve, ami mögöttem van s neki dőlve annak, ami előttem van, nyílegyenest futok a cél felé, az Istentő a Krisztus Jézusban kitűzött mennyei hivatás pálya-béréért.
15Azért mi érettek ígyen gondolkozzunk és ha egyben-másban más a véleményetek, az Isten kijelentése majd azt is tisztázza.
16De amit elértünk, ahhoz mint szabályhoz, egyetértve ragaszkodjunk.
17Kövessetek engemet testvérek s figyelmezzetek azokra, akik néktek adott példánk szerint élnek.
18Mert sokan élnek úgy, sokszor mondtam, fájó szívvel mondom most is róluk, mint a Krisztus keresztjének ellenségei.
19Ezeknek végsorsuk kárhozat, ezeknek istenük a has, dicsőségük gyalázatuk, ezek földi javak hajhászói.
20A mi hazánk a menny, onnan várjuk a Megtartót, az Úr Jézus Krisztust is.
21aki elváltoztatja gyarló testünket dicsőséges teste másává, amaz ő ereje által, amellyel hatalma alá vetheti a mindenséget is.