1Pál és Timóteus, Jézus Krisztusnak szolgái, a Jézus Krisztus Filippiben lévő összes szentjeinek a püspökökkel és a diakonokkal együtt.
2Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
3Hálát adok az én Istenemnek, valahányszor reátok gondolok,
4pedig én mindenkor minden imádságomban örvendő szívvel könyörgök értetek mindnyájatokért,
5mert ti kezdettől fogva mind máig kivettétek részeteket az evangéliom közös munkájából.
6Szentül hiszem azt is, hogy aki elkezdte e jó munkát bennetek, be is végzi a Jézus Krisztusnak napjáig.
7Rendjén is van nálam, hogy így gondolkodjam mindnyájatokról, mert titeket a szívembe zártalak, hisz ti az én fogságomban épp úgy, mint az evangéliomnak megvédelmezésében és megerősítésében a kegyelem osztályos társai vagytok mindnyájan.
8Isten a tanúja, mely igazán vágyódom mindnyájatok után Jézus Krisztus szerelmével.
9S éppen azért imádkozom, hogy a ti szeretetetek még jobban és jobban bővölködjék az ismeretben és a teljes megértésben,
10hogy különbséget tudjatok tenni a jó és a rossz között és tiszták s kifogástalanok legyetek a Krisztus napján,
11betelve a Jézus Krisztus által szerzett igazságnak gyümölcsével Isten dicsőségére és dicséretére..
12Tudtotokra óhajtom adni testvérek, hogy az én körülményeim az evangéliomnak inkább javára szolgáltak,
13amennyiben nyilvánvaló lett az egész őrségen s minden más körben is, hogy Krisztusért hordom bilincsemet,
14a hívő testvérek nagyobb része pedig bilincsemből merítve a bátorságot, még elszántabban, félelem nélkül hirdeti az Isten igéjét.
15Vannak ugyan köztük, akiket irigység és pártoskodás, de vannak, akiket jó szándék indit a Krisztus hirdetésére.
16Ezeket a szeretet sarkalja, tudván, hogy én az evangéliom védelmezésére vagyok kirendelve;
17viszont azok a pártos lelkűek, hirdetik a Krisztust, de nem tiszta szívvel, hanem azzal a célzattal, hogy keservesebbé tegyék fogságomat.
18Node mindegy, akár így, akár úgy, színből, avagy szívből, mégis csak a Krisztust hirdetik és ennek örvendek.
19Sőt ezután is örvendeni fogok. Mert tudom, hogy ez nékem üdvösségemre lesz a ti könyörgéstek és Jézus Krisztus Lelke segedelme által,
20amint várom és remélem, hogy nem vallok szégyent semmiben, sőt ellenkezőleg teljes a bizalmam, hogy amint mindenkor, úgy most is, akár élek, akár halok, Krisztus dicsőíttetik meg az én testemben.
21Mert nékem Krisztus az élet s a halál nyereség.
22De mivel e földi élet énrám nézve a hasznos munka alkalma, nem is tudom mit válasszak inkább.
23Kétféle vágy emészt. Szeretnék már innen elköltözni és Krisztussal lenni, ez volna a legjobb;
24de e gyarló testben maradnom még szükségesebb értetek.
25S erről meg lévén győződve, tudom, hogy maradok, igen, én együtt maradok veletek mindnyájatokkal a ti hitben való gyarapodástokra és örömötökre,
26hogy nagyban dicsekedhessetek, velem a Jézus Krisztusban, ha majd közöttetek újra megjelenek.
27Csak aztán a Krisztus evangéliomához méltó közösségi életet éljetek. Mert szeretném, ha elmegyek nálatok látni, ha pedig távol maradok, rólatok hallani, hogy egyazon lélektől áthatva, szilárdan álltok és egyetértve harcoltok az evangéliom hitéért
28s hogy az ellenségtől egy cseppet sem féltek. Ez lesz nékik a kárhozat, néktek pedig az üdvösség jele, mégpedig Istentől.
29Mert a kegyelem néktek adatott Krisztusért, nemcsak, hogy higyjetek őbenne, hanem, hogy szenvedjetek is őérette,
30mint akik ugyanazt a harcot vívjátok, amelyet én vívtam szemetek láttára és amelynek hírét most halljátok rólam.