1Mikor pedig a sok népet látta, felment a hegyre, s amint leült, hozzámentek a tanítványai.
2S ő megnyitván ajkát, tanította őket, mondván:
3Boldogok a szegények - lélekben. Övék a mennyország.
4Boldogok a kesergők. Ők megvigasztaltatnak.
5Boldogok a szelídek. Övék a föld öröksége.
6Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot. Ők megelégíttetnek.
7Boldogok az irgalmasok. Ők irgalmat nyernek.
8Boldogok a tiszta szívűek. Ők meglátják Istent.
9Boldogok a békeszerzők. Ők Isten fiainak hívatnak.
10Boldogok az igazságért üldözöttek. Övék a mennyország.
11Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és üldöznek titeket s hazugmódra minden rosszat rátok fognak én miattam.
12Örüljetek és örvendezzetek! Jutalmatok bőséges a mennyben. Épp így üldözték elődeiteket, a prófétákat is.
13Ti vagytok a földnek sava. Ha a só elveszti ízét, mivel sózunk? Nem való az másra, csakhogy kidobják és megtapodják.
14Ti vagytok a világnak világossága. A hegyen épült város nem rejtőzhetik el.
15A meggyújtott mécset nem teszik a véka alá, hanem a tartóba s világít a ház egész népének.
16Úgy ragyogjon a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák jó tetteiteket s dicsőítsék mennyei Atyátokat.
17Ne gondoljátok, hogy eltörölni jöttem a törvényt A avagy a prófétákat. Nem eltörölni, hanem inkább betölteni jöttem.
18Bizony mondom nektek: míg az ég és a föld elmúlik, egy betűcske, avagy egy pontocska el nem múlik a törvényből, amíg az egészen be nem teljesedik.
19Azért, aki csak egyet is töröl e legkisebb parancsolatokból és a népet úgy tanítja, az legkisebb lesz a mennyországban. De aki megtartja és tanítja azokat, az nagy lesz a mennyországban.
20Mert azt mondom nektek: ha a ti igazságotok nem lesz különb, mint az írástudóké s a farizeusoké, nem mentek a mennyországba.
21Hallottátok, hogy megmondatott az ősöknek: Ne ölj! Mert aki öl, méltó az ítéletre.
22Én pedig azt mondom nektek: aki haragszik a testvérére, méltó az ítéletre, aki azt mondja a testvérének: hülye, méltó a főtörvényszékre, és aki azt mondja: bolond, méltó a gyehenna1 tüzére.
23Azért, ha ajándékoddal az oltárhoz járulsz és ott eszedbe jut, hogy a te testvérednek panasza van reád,
24hagyd ott az oltárnál a te ajándékodat és menj, békélj meg előbb testvéreddel s aztán jer és vidd fel a te ajándékodat.
25Légy jóakarója a te ellenfelednek idejekorán, míg úton vagy vele, hogy a te ellenfeled valamiképpen a bíró, a bíró pedig a poroszló kezébe ne adjon, s börtönbe ne kerülj.
26Bizony mondom néked: nem jössz ki onnét, míg meg nem fizetted az utolsó fillért is.
27Hallottátok, hogy megmondatott az ősöknek: Ne törj házasságot!
28Én pedig azt mondom nektek: aki aljas kívánságból tekint az asszonyra, már házasságtörést követett el vele a szívében.
29Azért, ha a te jobb szemed megbotránkoztat tégedet, vájd ki, dobd el. Jobb, ha egy tagod pusztul el s nem az egész tested jut a gyehennára.
30Ha pedig a te jobb kezed botránkoztat meg tégedet, vágd le, dobd el. Jobb, ha egy tagod pusztul el s nem az egész tested jut a gyehennára.
31Megmondatott az is: Aki elbocsátja feleségét, adjon néki válólevelet.
32Én pedig azt mondom nektek: aki elbocsátja feleségét, a házasságtörés esetét kivéve, házasságtörővé teszi azt s aki elbocsátott asszonyt vesz el, házasságtörést követ el.
33Szintén hallottátok, hogy megmondatott az ősöknek: Ne esküdjél hamisan; az Úrnak tett esküdet azonban megtartsad!
34Én pedig azt mondom nektek: egyáltalán ne esküdjetek, sem az égre, mert az az Istennek királyi széke,
35sem a földre, mert az az ő lábának zsámolya, sem Jeruzsálemre, mert az a nagy király városa.
36A fejedre se esküdjél, mert égy hajszálat sem tudsz fehérré vagy feketévé tenni!
37A ti beszédetek: Úgy, úgy! Nem, nem! legyen; mert ami ezen felül van, az a gonosztól van.
38Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért, fogat fogért.
39Én pedig azt mondom nektek: Ne álljatok ellent a gonosznak, hanem annak, aki jobb felől arcul üt, tartsd oda a másik orcádat is,
40s annak, aki perli az ingedet, add oda a köntösödet is.
41Azzal pedig, aki egy mértföldnyire erőltet, menj kettőre.
42Aki kér, annak adj s el ne fordulj a kölcsönkérőtől.
43Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet.
44Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket. Áldjátok azokat, akik átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik gyűlölnek s imádkozzatok azokért, akik rágalmaznak és üldöznek titeket,
45hogy mennyei Atyátok fiai legyetek, hisz ő feltámasztja napját gonoszokra, s jókra és esőt ad igazaknak, s hamisaknak egyaránt!
46Mert ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi a jutalmatok? Nem igy tesznek-e a vámszedők is?
47S ha ti csak a testvéreiteket köszöntitek, mi különös dolgot cselekesztek? Nem így tesznek-e a pogányok is?
48Legyetek azért tökéletesek, mint a ti mennyei Atyátok tökéletes.