1Pál. az Istennek, a mi Üdvözítőnknek és az Úr Jézus Krisztusnak, a mi reménységünknek parancsolatából Jézus Krisztus apostola,
2Timóteusnak, a hitben igazi fiának. Kegyelem, irgalom s békesség Istentől, a mi Atyánktól és a Jézus Krisztustól, a mi Urunktól.
3Mikor elutaztam Macedóniába, megkértelek, maradj Efézusban s kösd bizonyos embereknek a lelkükre, hogy ne tanítsanak másféle tudományt,
4ne bíbelődjenek vége-hossza nélkül való mesékkel és a világ eredetére vonatkozó levezetésekkel, mert azok inkább csak meddő vitatkozásra s nem az isteni üdvrendnek hit által való megértésére nyújtanak alkalmat.
5Hisz az üdvhirdetésnek végcélja mégis csak a tiszta szívből, a jó lelkiismeretből és a képmutatástól ment hitből fakadó szeretet.
6Ezt tévesztve szemük elől, némelyek belemerültek a haszontalan fecsegésbe.
7Szeretnék a törvénytanítót játszani, de nem értik sem amit mondanak, sem amit nagyban vitatnak.
8Mi ellenben tudjuk, hogy a törvény jó, ha helyesen alkalmazzuk,
9vagyis abban a tudatban, hogy a törvény nem az igaznak szól, hanem a rendbontóknak, a gonoszoknak, az istenteleneknek, a bűnösöknek, a szentségtörőknek, a fertelmeseknek, az apa-és anyagyilkosoknak, az emberölőknek,
10a paráznáknak, a férfifertőzőknek, az emberkereskedőknek, a hazugoknak, a hamiseskütevőknek és annak, ami még egyébként ellenkezik az igazi tudománnyal,
11a boldog Isten reám bízott evangélioma szerint.
12Hálát adok a Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak, aki nékem erőt adott s hívnek ítélt arra, hogy néki szolgáljak,
13engemet, aki azelőtt káromló, üldöző s erőszakoskodó voltam, de ő megkönyörült rajtam, mert tudatlanságból, hitetlenül tettem, amit tettem,
14sőt a mi Urunknak kegyelme nagyon, igen nagyon elárasztott engem a Jézus Krisztusban való hittel s szeretettel.
15Igaz s teljes megszívlelésre méltó beszéd ez: Jézus Krisztus azért jött erre a világra, hogy a bűnösöket, közöttük a legnagyobbat, engem üdvözítsen.
16De ő éppen azért könyörült meg rajtam, hogy a Jézus Krisztus első sorban rajtam mutassa meg az ő hosszútűrésének egész teljességét s példa legyek mindazoknak, akik benne hisznek az örök életre.
17A világ királyának, a halhatatlan, láthatatlan, egyedülvaló Istennek pedig tisztesség s dicsőség örökké. Ámen.
18Kedves fiam, Timóteus, parancsképpen kötöm a lelkedre a rád vonatkozó egykori jóslat alapján,
19hogy azzal felvértezve harcold meg a nemes harcot a hit s jó lelkiismeret birtokában. Sokan lábbal taposták azt s a hitük ronccsá lett.
20Ott a Himenensz és Sándor példája; át is adtam őket a Sátánnak, hogy az istenkáromlástól elmenjen a kedvük.