1Szóljak ember, avagy angyal nyelvvel, Ha szeretet nincs bennem, Ollyá lettem, miként a csengő érc és a pengő cimbalom.
2Tudjak, mint próféta Minden titkot, minden bölcsességet. Legyen hegymozgató kit az én szívemben, Ha szeretet nincs bennem, Semmi vagyok
3Osztogassam széjjel minden vagyonomat, Adjam testemet máglyára, Ha szeretet nincs bennem, Semmi hasznom abból.
4A szeretet türelmes, jóságos, a szeretet nem verseng, A szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel,
5Nem illetlenkedik, nem hajhássza saját maga hasznát, Nem gerjed haragra, nem rója rovásra a rosszat.
6Nem örül a hamisságnak, hanem együtt örül másokkal az igazságnak.
7Mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél és mindent elszenved.
8A szeretet soha el nem múlik. A prófétálás véget ér, a nyelvek megszűnnek, az ismeret véget ér,
9Mert rész szerint ismerünk és rész szerint prófétálunk.
10De ha beáll a tökéletességnek kora, a rész szerint való véget ér.
11Mikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, Ügy gondolkodtam, mint gyermek, úgy ítéltem, mint gyermek; De mióta férfi lettem, felhagytam a gyermekes dolgokkal.
12Most tükrön át homályosan látunk, De majd akkor színről-színre; Most rész szerint ismerek. De majd akkor úgy ismerek, ahogy én megismertettem.
13Most még hát megmarad a hit, remény, szeretet; e három, de ezek között legnagyobb a szeretet.