1Majd így szólt a Seregek URa:
2Azt mondja a Seregek URa: „Féltő szeretettel féltem Siont, és nagy haragra gerjedtem féltékenységemben.
3Azt mondja az ÚR: Visszatérek a Sionra, és Jeruzsálem közepén lakozom. Akkor Jeruzsálemet a hűség városának fogják hívni, a Seregek URának a hegyét pedig szent hegynek.
4Azt mondja a Seregek URa: Ülnek még agg férfiak és asszonyok Jeruzsálem terein, és mindegyiknek bot lesz a kezében, napjaik sokasága miatt.
5A város terei megtelnek fiúkkal és leányokkal, akik játszadoznak a tereken.
6Azt mondja a Seregek URa: Bár ez csodának tűnik a nép maradékának a szemében azokban a napokban, de vajon az én szememben is csoda lesz-e? – kérdi a Seregek URa.
7Azt mondja a Seregek URa: Íme, én megszabadítom népemet napkelet földjéről és napnyugat földjéről.
8Elhozom őket, hogy Jeruzsálemben lakhassanak, népemmé lesznek, én pedig Istenük leszek hűséggel és igazsággal.
9Azt mondja a Seregek URa: Erősödjenek meg kezeitek, akik hallottátok ezeket a beszédeket a próféták szájából, akik azokban a napokban szóltak, amikor letették a Seregek URa házának az alapját, hogy fölépítsék a templomot.
10Mert e napok előtt nem fizették ki a munkáját sem az embernek, sem az állatnak. A kimenőnek és a bemenőnek nem volt békessége a háborúság miatt, mert minden embert fölindítottam, mindenkit a felebarátja ellen.
11De most már nem leszek olyan e nép maradékához, mint azelőtt voltam – így szól a Seregek URa.
12Mert békességben vetnek, a szőlőtő megadja gyümölcsét, a föld is megadja termését, az egek is megadják a harmatjukat, és mindezt a megmaradt nép örökségévé teszem.
13És amint átok voltatok a népek között, Júda háza és Izráel háza, úgy most megszabadítalak titeket, és áldássá lesztek. Ne féljetek! Erősítsétek meg kezeiteket!
14Mert azt mondja a Seregek URa: Amint elgondoltam, hogy veszedelmet hozok rátok, amikor atyáitok megharagítottak engem – így szól a Seregek URa –, és nem könyörültem,
15úgy most elhatároztam ezekben a napokban, hogy jót teszek Jeruzsálemmel és Júda házával. Ne féljetek!
16Ezeket tegyétek: Mondjon igazat mindenki a felebarátjának! Igaz és tökéletes ítélettel ítéljetek kapuitokban!
17Senki se gondoljon szívében gonoszt felebarátja ellen! Ne szeressétek a hamis esküt, mert ez mind olyan dolog, amit gyűlölök – így szól az ÚR.”
18Majd így szólt hozzám a Seregek URa:
19Azt mondja a Seregek URa: „A negyedik, az ötödik, a hetedik és a tizedik hónap böjtje vigalommá, örvendezéssé és kedves ünneppé lesz Júda házában. Csak szeressétek az igazságot és a békességet!
20Azt mondja a Seregek URa: Eljön az idő, amikor népek jönnek ide és sok városnak a lakói.
21Az egyik lakói a másikhoz mennek, és azt mondják: Jöjjetek, menjünk el, esedezzünk az ÚR színe előtt, és keressük a Seregek URát! Én is megyek!
22És eljön sok nép és erős nemzet Jeruzsálembe, hogy a Seregek URát keresse, és esedezzen az ÚR színe előtt.
23Azt mondja a Seregek URa: Azokban a napokban lesz, hogy a különböző nyelvű népek közül tíz ember is belekapaszkodik egy zsidó férfiba. A ruhája szélébe kapaszkodik, és azt mondja: Hadd menjünk veletek, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!”