Psalms 58
1 [A karmesternek: a „Ne veszíts el” dallamára. Dávid bizonyságtétele.] (2) Valóban igazat szóltok, ti hatalmasok? Igazságosan ítéltek-e, ti emberek fiai?
2 (3) Vagy inkább hamisságot forgattok szívetekben, kezetek hamisan mér e földön?
3 (4) A gonoszok világra jöttük óta pártütők; a hazugok már anyjuk méhétől fogva tévelyegnek.
4 (5) Mérgük olyan, mint a kígyó mérge; olyanok, mint a süket vipera, amelynek be van zárva a füle.
5 (6) Ezért nem hallja a varázsló szavát, sem a kígyóbűvölő igézését, aki jártas a varázslásban.
6 (7) Istenem, törd össze szájukban a fogakat; az oroszlánok állkapcsát törd össze, URam!
7 (8) Olvadjanak el, folyjanak szét, mint a víz! Ha lőni akarnak, nyilaik legyenek tompák.
8 (9) Múljanak el, mint a csiga, amely szétmállik, vagy mint az asszony koraszülöttje, aki nem látta meg a napvilágot.
9 (10) Mielőtt megéreznék fazekaitok a tövis tüzét, elragadja azt a forgószél, akár zöld, akár száraz.
10 (11) Örül az igaz, ha látja a bosszúállást, lába a gonosz vérében fürdik.
11 (12) Az emberek pedig ezt mondják: Mégiscsak van jutalma az igaznak, bizony van ítélő Isten e földön!