1Íme, az ÚR megüresíti a földet és elpusztítja, felforgatja a föld színét, és elszéleszti lakóit!
2Olyan lesz a nép, mint a pap; a szolga, mint az ura; a szolgáló, mint úrnője; a vevő, mint az eladó; a kölcsönadó, mint a kölcsönkérő; a hitelező, mint az, akinek hitelez.
3Teljesen kiürül a föld, és teljesen kifosztottá lesz. Az ÚR mondta ezt a beszédet.
4Gyászol és megfonnyad a föld, elhervad és elsorvad a földkerekség, elhervadnak a föld népének nagyjai.
5Beszennyezték a földet lakosai, mert áthágták a törvényeket, megszegték a rendelkezéseket, megtörték az örök szövetséget.
6Ezért átok emészti meg a földet, és meglakolnak a rajta lakók. Ezért megégnek a föld lakói, csak kevés ember marad meg.
7Gyászol a must, elhervad a szőlő, és sóhajt minden vidám szívű.
8Megszűnt a víg dobolás, elcsöndesült az örvendezők zajongása, a vidám citeraszó is megszűnt.
9Nem isznak bort énekszó mellett, keserű az ital az ivónak.
10Rommá lett, elpusztult a város, zárva van minden ház, senki sem mehet be!
11Az utcákon bor után kiáltanak, minden örömnek bealkonyult, a föld vigassága elköltözött.
12A városból csak pusztaság maradt, kapuját romba döntötték.
13Mert úgy lesz a föld közepette, a népek között, mint amikor az olajfát verik, vagy amikor szőlőt böngésznek a szüret elmúltával.
14Fölemelik hangjukat, ujjonganak az ÚR nagyságának, kiáltoznak a tenger felől.
15Ezért dicsérjétek az URat keleten, a tenger szigetein, az ÚRnak, Izráel Istenének nevét.
16A föld széléről éneket hallottunk: dicsőség az igaznak! S én így szóltam: végem van, végem van, jaj nekem! Megcsalnak a csalók, csalárdul cselekszenek a csalók.
17Rettegés, verem és csapda vár rád, földnek lakója!
18Aki a rettegés hangja elől fut, verembe esik, és aki kijön a veremből, azt megfogja a csapda. Megnyílnak az egek csatornái, és megrendülnek a föld alapjai.
19Egészen összeomlik a föld, teljesen összetörik a föld, erős rengéssel reng a föld.
20Inogva inog a föld, miként a részeg, és düledezik, mint a kaliba, ránehezedik bűne, elesik, és nem kel föl többé!
21Azon a napon megbünteti az ÚR a magasság seregét a magasságban és a föld királyait a földön.
22Összegyűjti őket egy gödörbe, mint a foglyokat, tömlöcbe zárja őket, és sok nap múlva megbünteti őket.
23Elpirul a hold, és megszégyenül a nap, mert a Seregek URa uralkodik a Sion hegyén és Jeruzsálemben, és vénei előtt dicsőséges lesz.