1A karvezetőnek. Hárfára. Ászáf zsoltára. Ének.
2Ismeretes Júdában Isten, nagy a neve Izraelben.
3Sálemben van sátra, és a Sionon van lakása.
4Ott törte össze a villogó nyilakat, a pajzsot, kardot és a harci eszközöket.
5Ragyogsz, te Fölséges, a pusztító hegyekről.
6Kifosztották a büszke szívűeket, álomba merültek, kezüket sem találták az erős férfiak.
7Feddésedtől, Jákob Istene, megdermedt a ló és a szekér.
8Rettenetes vagy te, ki állhat ellened, ha felgerjed haragod?
9A mennyből hallattad ítéletedet; megrendült és elcsöndesedett a föld,
10amikor Isten ítéletre kelt, hogy megszabadítson minden szelídet a földön.
11Mert még az ember haragja is téged dicsőít, s ünnepnapot ülnek neked, akik megmenekültek haragodtól.
12Tegyetek fogadalmat és rójátok le az Úr Istennek; mind, aki körülötte van, ajándékot vigyen a Rettenetesnek,
13aki megtöri a fejedelmek gőgjét, aki rettenetes a föld királyai számára!