Psalms 62
1 A karvezetőnek. Iditun szerint. Dávid zsoltára.
2 Csak Istenben nyugszik meg a lelkem, mert tőle jön segítségem.
3 Mert ő az én Istenem és szabadítóm, oltalmazóm, hogy nagyon ne ingadozzam.
4 Meddig támadtok mindnyájan egy emberre és sújtjátok le, mint megrogyott falat, megdőlt kerítést?
5 Csakugyan úgy akarják ledönteni méltóságából; a hazugságban gyönyörködnek, szájukkal áldást mondanak, de szívükben átkoznak.
6 Csak Istenben nyugszik meg a lelkem, mert tőle jön reménységem.
7 Mert ő az én Istenem és szabadítóm, oltalmazóm, hogy meg ne tántorodjam.
8 Szabadulásom és dicsőségem Istenben van; erősségem Istene ő; Istenben van menedékem.
9 Bízzatok benne, népek minden gyülekezete, öntsétek ki előtte szíveteket; Isten a mi menedékünk.
10 Ádám fiai csupa hiábavalóság, az emberek fiai csupa hazugság; Ha mérlegre kerülnek, a füstnél is könnyebbek, ahányan csak vannak.
11 Ne bízzatok az igazságtalanságban, ne kívánjátok meg a rablott kincseket. Ha a gazdagságban bővelkedtek, ne kössétek hozzá szíveteket.
12 Egyszer szólt Isten, ezt a két dolgot hallottam: Istené a hatalom,
13 s tiéd, Uram, az irgalom; és te megfizetsz kinek-kinek cselekedetei szerint.