Proverbs 31
1 Lámuelnek, Massza királyának igéi, amelyekkel őt anyja oktatta.
2 Mi az, kedvesem? Mi az, ó, méhem gyermeke? Mi az, ó fogadalmaim gyermeke?
3 Ne költsd vagyonodat nőkre, és gazdagságodat arra, ami királyokat tönkretesz!
4 Ne adj királyoknak, Lámuel, ne adj királyoknak bort, mert nincsen titoktartás, ahol részegség uralkodik,
5 hogy ittasan el ne felejtsék a törvényt, és meg ne másítsák a szegények igazát.
6 A búslakodóknak adjátok a részegítőt, s a bort azoknak, akik el vannak keseredve,
7 hadd igyanak és felejtsék nyomorúságukat, hogy ne gondoljanak többé bajukra!
8 Nyisd ki szádat a néma érdekében, minden jövő-menő ember ügyében,
9 nyisd ki szádat igaz ítéletre, és szolgáltass igazságot a szegénynek s a nyomorgónak!
10 Derék asszonyt ki talál? Becse a korallokét messze meghaladja!
11 Férjének szíve bátran ráhagyatkozik, és nem lesz nyereség híján.
12 Jóval fizet neki és nem rosszal, élete minden napján.
13 Előszedi a gyapjút és a kendert, és ügyes kézzel végzi a munkát,
14 úgy, mint a kereskedő hajója, messziről szerzi be élelmét.
15 Még tart az éjjel, és máris felkel, eleséget ad háza népének, s élelmet szolgálóinak.
16 Szántóföldön jár az esze, és azt meg is szerzi, szőlőt ültet keze munkája árán.
17 Derekát jól felövezi és erős karral lát a dolgához.
18 Érzi, látja, hogy szépen keres, mécsese éjjel el nem alszik.
19 Kezébe veszi a rokkát, és ujjai megfogják az orsót.
20 Megnyitja tenyerét a szegénynek, és kinyújtja kezét a szűkölködő felé.
21 Nem félti házát a hó hidegétől, mert egész házanépének kettős a ruhája.
22 Takarót készít magának, bisszusból, bíborból van a ruhája.
23 Férjének nagy a becsülete a kapuknál, ha ülésezik az ország véneivel.
24 Gyolcsot készít és eladja, és övet ad át a kánaáninak.
25 Erő és ékesség a ruhája, ezért vidáman néz a jövő nap elé.
26 Bölcsességre nyitja száját, és nyelvén jóságos tanítás van.
27 Szemmel tartja házanépe útjait, és nem eszi a tunyaság kenyerét.
28 Kiállnak fiai és boldognak hirdetik, a férje is magasztalja:
29 „Sok nő gyűjtött már vagyont, de te túltettél valamennyin!”
30 A kedvesség csal, a szépség mulandó, de az istenfélő asszony dicséretet érdemel!
31 Adjatok neki keze gyümölcséből, és tettei dicsérjék őt a kapuknál!