John 1
1 Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige.
2 Ő volt kezdetben Istennél.
3 Minden általa lett, és nála nélkül semmi sem lett, ami lett.
4 Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága.
5 A világosság a sötétségben világít, de a sötétség azt nem fogta föl.
6 Volt egy ember, akit Isten küldött, János volt a neve.
7 Tanúskodni jött, hogy tanúskodjék a világosságról, s mindenki higgyen általa.
8 Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról.
9 Az igazi világosság, aki minden embert megvilágosít, a világba jött.
10 A világban volt, a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte fel őt.
11 A tulajdonába jött, övéi azonban nem fogadták be.
12 Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek; azoknak, akik hisznek az ő nevében,
13 akik nem a vérből, sem a test ösztönéből, sem a férfi akaratából, hanem Istenből születtek.
14 Az Ige testté lett, és köztünk lakott, és mi láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttének dicsőségét, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal.
15 János tanúságot tesz róla, és hirdeti: „Ő az, akiről ezt mondtam: Aki utánam jön, megelőz engem, mert előbb volt, mint én.”
16 Mi mindnyájan az ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre halmozva.
17 Mert a törvényt Mózes által kaptuk, a kegyelem és az igazság pedig Jézus Krisztus által valósult meg.
18 Istent soha senki nem látta: az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, ő nyilatkoztatta ki.
19 Ez János tanúsága, amikor a zsidók papokat és levitákat küldtek Jeruzsálemből hozzá, hogy megkérdezzék őt: „Ki vagy te?”
20 Ő megvallotta, és nem tagadta, és megvallotta: „Nem én vagyok a Krisztus.”
21 Erre megkérdezték tőle: „Mi vagy tehát? Illés vagy?” Ő azt válaszolta: „Nem vagyok.” „A próféta vagy?” Azt felelte: „Nem.”
22 Akkor azt mondták neki: „Akkor ki vagy? Választ kell vinnünk azoknak, akik küldtek minket! Mit mondasz magadról?”
23 Ő azt felelte: „A pusztában kiáltó szava vagyok: ‘Tegyétek egyenessé az Úr útját’,, amint Izajás próféta mondta.” (Iz 40,3)
24 A küldöttek a farizeusok közül voltak.
25 Ezért tovább kérdezték: „Miért keresztelsz tehát, ha nem te vagy a Krisztus, sem Illés, sem a próféta?”
26 János ezt felelte nekik: „Én vízzel keresztelek, de köztetek áll az, akit ti nem ismertek.
27 Ő az, aki utánam jön, akinek a saruszíját megoldani sem vagyok méltó.”
28 Ezek Betániában történtek, a Jordánon túl, ahol János keresztelt.
29 Másnap látta, hogy Jézus közeledik hozzá. Erre így szólt: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!
30 Ő az, akiről mondtam: Utánam jön egy férfi, aki megelőz engem, mert előbb volt, mint én.
31 Én nem ismertem őt; de azért jöttem vízzel keresztelni, hogy őt megismertessem Izraellel.”
32 János tanúságot tett és azt mondta: „Láttam, hogy a Lélek, mint galamb, leszállt az égből és rajta maradt.
33 Nem ismertem őt, de aki azért küldött, hogy vízzel kereszteljek, azt mondta nekem: ‘Akire látod a Lelket leszállni és rajta maradni, ő az, aki Szentlélekkel keresztel.’
34 Én láttam, és tanúságot tettem arról, hogy ő az Isten Fia.”
35 Másnap ismét ott állt János két tanítványával együtt.
36 Mikor meglátta Jézust, amint arra haladt, azt mondta: „Íme, az Isten Báránya.”
37 A két tanítvány hallotta szavait, és követték Jézust.
38 Jézus pedig megfordult, és amikor látta, hogy követik, megkérdezte tőlük: „Mit kerestek?” Azt felelték neki: „Rabbi — ami Mestert jelent —, hol laksz?”
39 Ő azt mondta nekik: „Gyertek és meglátjátok.” Elmentek tehát, és meglátták, hogy hol lakik. Aznap nála maradtak. Körülbelül tíz óra volt.
40 A kettő közül, akik ezt hallották Jánostól, és követték őt, az egyik András volt, Simon Péter testvére.
41 Ő elsőként testvérével, Simonnal találkozott, s azt mondta neki: „Megtaláltuk a Messiást, azaz a Fölkentet!”
42 És elvitte Jézushoz. Jézus rátekintett, és így szólt: „Te Simon vagy, János fia. Kéfás lesz a neved.” Ez azt jelenti, hogy Péter (vagyis Szikla).
43 Másnap, amikor Jézus Galileába készült menni, találkozott Fülöppel. Azt mondta neki: „Kövess engem!”
44 Fülöp Betszaidából való volt, András és Péter városából.
45 Fülöp találkozott Natanaellel, és elmondta neki: „Megtaláltuk azt, akiről Mózes írt a törvényben és a próféták: Jézust, József fiát Názáretből.”
46 Natanael erre megjegyezte: „Jöhet valami jó Názáretből?” Fülöp azt felelte neki: „Gyere és lásd!”
47 Amikor Jézus meglátta a közeledő Natanaelt, azt mondta róla: „Íme, egy igaz izraelita, akiben nincs álnokság.”
48 Natanael megkérdezte: „Honnan ismersz engem?” Jézus azt felelte: „Mielőtt Fülöp hívott volna téged, láttalak, amikor a fügefa alatt voltál.”
49 Natanael azt válaszolta: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael királya!”
50 Jézus erre így szólt: „Mivel azt mondtam neked: láttalak a fügefa alatt, hiszel? Nagyobb dolgokat fogsz majd látni ezeknél.”
51 Aztán hozzátette: „Bizony, bizony, mondom nektek: látni fogjátok a megnyílt eget, s hogy az Isten angyalai föl- és leszállnak az Emberfia fölött.”