Job 38
1 És felelt az Úr Jóbnak a fergetegből, és ezt mondta:
2 „Kicsoda az, aki elhomályosítja a gondviselést belátás nélküli beszédével?
3 Övezd fel derekadat, mint férfihez illik, én kérdezlek, te meg felelj nekem!
4 Hol voltál, amikor a föld alapjait megvetettem? Jelentsd meg nekem, ha tudsz okosat!
5 Ki határozta meg méreteit? Hisz tudod! Ki vont azon mérőzsinórt?
6 Mibe bocsátották alapzatát, és ki tette le a sarkkövét,
7 miközben együttesen dicsértek engem a hajnali csillagok, és ujjongtak az Isten fiai mindnyájan?
8 Ki zárta el a tengert kapukkal, mikor kitört, s az anyaméhből előjött,
9 amikor felhővel ruháztam, ködből pólyát adtam neki
10 és körülvettem határaimmal, zárt és kapukat adtam neki,
11 és mondtam: Idáig jössz és nem mégy tovább! Itt törjék meg hullámaid gőgje!
12 Vajon kirendelted-e már a reggelt, amióta megvagy, és kijelölted-e a hajnalpír helyét,
13 hogy megragadja a földnek széleit és lerázza róla a gonoszokat?
14 Hogy olyanná legyen az, mint a pecsétagyag, és színeket öltsön, miként a ruha,
15 hogy elvegyék a gonoszoktól a világosságukat, és megtörjék a felemelt kart?
16 Eljutottál-e a tenger mélységeibe? Jártál-e az óceán fenekén?
17 Kitárultak-e előtted a halál kapui, és láttad-e a halálárnyék portáit?
18 Szemlélted-e a földet széltében? Jelentsd meg nekem mindezt, ha tudod!
19 Melyik út visz a világosság lakóhelyéhez, és hol van a sötétség helye,
20 hogy mindegyiket határába elvezesd, és tudd az ösvényt házához!?
21 Te ezt tudod, hisz akkor születtél, és napjaid száma igen nagy!
22 Eljutottál-e a hó tárházához, és láttad-e a jégeső raktárait,
23 amelyeket eltettem a szorongatás idejére, a harc és a háború napjára?
24 Melyik út visz oda, ahol a világosság szétszóródik, s a hőség a föld fölött eloszlik?
25 Ki hasított csatornát a sűrű zápornak és utat a csattogó villámnak,
26 hogy lehulljon az eső olyan földre, ahol senki sem lakik, a pusztára, ahol ember nem tartózkodik,
27 hogy a sivár sivatagot jóllakassa, és zsenge füveket sarjasszon!?
28 Ki az atyja az esőnek? Ki nemzette a harmat cseppjeit?
29 Kinek méhéből jött elő a jég, és ki szülte az ég zúzmaráját?
30 Kővé merednek a vizek, és befagy a mélység színe!
31 Együtt tudnád-e tartani a Fiastyúk ragyogó csillagait? Vagy elbírnád-e oldani a Kaszás kötelékeit?
32 Elővezeted-e a hajnali csillagot idejében, és felhozod-e az estcsillagot a föld fiai fölé?
33 Ismered-e az ég törvényeit, és te határozod-e meg uralmát a földön?
34 Felemeled-e szavadat a felhőig, hogy vizek bősége borítson el téged?
35 Útjukra küldöd-e a villámokat, és jelentik-e neked megjövet: ‘Itt vagyunk’?
36 Ki helyezte a bölcsességet az emberek belsejébe, vagy ki adott értelmet a kakasnak?
37 Ki számlálja meg a felhőket bölcsességgel? Ki fekteti le az égnek tömlőit,
38 amikor a porból szilárd föld lesz, s a rögök összetapadnak?
39 Ejtesz-e prédát az oroszlánnak, és betöltöd-e kölykei étvágyát,
40 amikor búvóhelyükön meglapulnak és odújukban leselkednek?
41 Ki készíti el a hollónak eledelét, amikor fiókái Istenhez kiáltanak és étel nélkül röpdösnek?