Bible

1 Mindabból azonban, amit mondunk, ez a legfontosabb: olyan főpapunk van, aki a Fölség trónjának jobbján ül az egekben, (Zsolt 110,1) 2 mint a szentély szolgája és az igaz sátoré, amelyet nem ember, hanem az Úr épített. (Szám 24,6G) 3 Mivel minden főpapot az ajándékok és áldozatok bemutatására rendelnek, ezért szükséges, hogy neki is legyen valamije, amit bemutat. 4 Ezért, ha ő a földön volna, nem is volna pap, mert már vannak olyanok, akik a törvény szerint mutatnak be áldozatokat. 5 Ezek a papok a mennyei dolgok képmásának és árnyékának szolgálnak, ahogyan Isten Mózesnek megmondta, mikor a sátrat készítette: „Nézd — mondta —,készíts mindent arra a mintára, amelyet neked a hegyen megmutattam!” (Kiv 25,40) 6 Ő azonban most annyival kiválóbb szolgálatot nyert, amennyivel kiválóbb szövetségnek közvetítője, amely kiválóbb ígéreteken alapul. 7 Mert ha az az első kifogástalan lett volna, bizonyára nem lett volna szükség másikra. 8 Inti ugyanis őket, és mondja: „Íme, jönnek napok — mondja az Úr —, amikor új szövetségre lépek Izrael házával és Júda házával, 9 nem aszerint a szövetség szerint, amelyet atyáikkal kötöttem azon a napon, amelyen megfogtam kezüket, hogy kivezessem őket Egyiptom földjéről. Mivel ők nem maradtak meg szövetségemben, én is megvetettem őket — mondja az Úr. — 10 Ez az a szövetség, amelyet Izrael házával kötni fogok azok után a napok után — mondja az Úr: — Elméjükbe adom törvényeimet, s a szívükbe írom azokat; én Istenük leszek, ők pedig az én népem lesznek. 11 Akkor senki sem fogja majd tanítani a polgártársát, és senki sem mondja a testvérének: ‘Ismerd meg az Urat!’, mert mindnyájan ismerni fognak engem, a legkisebbtől a legnagyobbig; 12 s én megbocsátom gonoszságaikat, és bűneikre többé már nem emlékezem”. (Jer 31,31-34) 13 Azzal, hogy „új”-ról beszélt, az előzőt elavulttá tette. Ami pedig elavul és megvénül, közel jár az enyészethez.