Psalms 71
1 Hozzád menekedtem Uram; meg ne szégyenüljek soha.
2 Igazságodban szabadíts meg (és ments meg) engem; hajtsd hozzám füledet (és tarts meg engem).
3 Légy számomra szirthajlék (hova mindig mehessek), melyet megtartásomra rendeltél. Mert te vagy az én kősziklám és váram:
4 Istenem, ments ki engem a hitetlen kezéből! az álnok és erőszakos ember markából;
5 mert te vagy reménységem, Uram! Az Úr az én bizodalmam ifjúságomtól fogva;
6 reád támaszkodom születésem óta. Anyám öléből te vontál ki engem; Terólad szólt folyton dicséretem.
7 Mint egy csoda, olyan voltam sokaknak; mert te erős menedékem voltál.
8 Tele volt a szám dicséreteddel; egész nap a te dicsőségeddel.
9 Ne vess el engem vénségem idején; erőm fogytával ne hagyj el engem.
10 Mert ellenségeim azt mondják rólam; és az életemre lesők együtt tanakodnak:
11 mondván: Isten elhagyta őt; üldözzétek, fogjátok meg őt, mert nincs, ki megmentse.
12 Isten! ne légy távol tőlem; Istenem, segítségemre siess!
13 Szégyenüljenek meg (múljanak el) lelkem ellenségei; boruljanak gyalázatba és szégyenbe, akik vesztemre törnek.
14 En pedig folyton tűrjek; és folytassam minden dicséretedet.
15 Szám igazságodat számlálgatja, egész nap a te szabadításodat; bizony számát nem tudom!
16 Jövök az Urnak győzelmeivel; egyedül igazságodat említem.
17 Isten, ifjúságom óta tanítottál engem; és mostanig hirdetem csodáidat.
18 Tehát öregségemig és vénségemig se hagyj el Isten, míg megjelentem karodat e nemzedéknek; és minden jövendőnek a te hatalmadat.
19 Mert igazságod, Isten, a magasságig ér te, ki nagy dolgokat cselekedtél; Isten, ki van olyan, mint te?
20 Aki sok és gonosz szükséget láttattál velem; támassz ismét életre engem! És a föld hullámárjaiból hozz fel ismét engem;
21 növeld meg nagyságomat: és fordulj meg, vigasztalj meg engem;
22 én is hadd dicsőítselek téged, kobzom szavával hűségedet, én Istenem!
23 Hadd énekeljek neked hárfával, Izráel Szentje! Ujjongjanak ajkaim, hogy neked énekelek; és lelkem, melyet megváltottál.
24 Nyelvem is egész nap zúgja igazságodat; mert megszégyenültek, mert megpirultak, kik vesztemre törtek.