Psalms 66
1 A karmesternek; ének, zsoltár. Ujjongj Istennek egész föld;
2 zengjétek neve dicsőségét! Tegyetek tiszteletet dicsénekkel neki;
3 mondjátok Istennek, mily félelmetes! Cselekedeteid erők nagyságában vannak; ellenségeid hízelkednek neked:
4 az egész föld leborul előtted, és zengenek neked, zengik nevedet. Szelá.
5 Jertek és lássátok Isten cselekedeteit; ki tettben félelmes az emberfiak felett:
6 átváltoztatta a tengert szárazfölddé, hogy a folyamon száraz lábbal menjenek át. Ott örvendeztünk benne,
7 ki hatalmával örökké uralkodik: szemei a nemzetekre figyelnek, hogy az engedetlenek ne emelkedjenek fel. Szelá.
8 Áldjátok népek a mi Istenünket; és zengjétek hangosan az ő dicséretét:
9 aki életbe helyezte a mi lelkünket; és nem engedte meginogni lábainkat.
10 Mert próbára tettél bennünket, oh Isten; megtisztítottál minket, mint az ezüstöt tisztítják:
11 belevittél bennünket a hálóba; nyomást helyeztél a derekunkra.
12 Halandót nyargaltattál a fejünkön, belejutottunk a tűzbe és vízbe: de kihoztál bennünket a bőségre;
13 bemegyek házadba égő áldozatokkal. Megadom neked fogadásaimat;
14 melyekre ajkaim nyílnak és szám szólott ínségében:
15 hízott égő áldozatokat áldozok neked kosok elfüstölögtetésével; marhát készítek el bakokkal. Szelá.
16 Jertek halljátok, hadd beszélem el, minden istenfélő; amit cselekedett az én lelkemmel.
17 Hozzá kiáltottam az én szájammal; és magasztalás volt a nyelvem alatt
18 (ha hamisságot láttam volna szívemben; nem hallgatott volna meg az Úr).
19 Bizony meghallgatott Isten; figyelt imádságom szavára.
20 Áldott legyen Isten, hogy nem fordította el az én imámat, sem az ő kegyelmét tőlem.