Psalms 36
1 A karmesternek; az Úr szolgájától, Dávidtól. (2) A hitetlen bűnének kijelentése szívem bensejében: nincs istenfélelem a szemei előtt.
2 (3) Mert hízeleg neki a saját szemeiben: ha felfedezik bűnét, ha gyűlölik.
3 (4) Szája beszéde bűn és csalárdság; megszűnt bölcs lenni, jól tenni:
4 (5) bűnt gondol ki az ő ágyán; kiáll a nem jó útra, a rosszat nem veti meg.
5 (6) Uram, az égbe ér a te kegyelmed; hűséged a felhőkig:
6 (7) igazságod olyan, mint Isten hegyei; ítéleteid nagy hullámár. Embert és barmot megtartasz,
7 (8) Uram, mily drága a kegyelmed: Oh Isten, az emberfiak is szárnyaid árnyékába menekednek.
8 (9) Bőven laknak házad kövérségével; és gyönyörűségeid patakjából itatod őket:
9 (10) mert nálad van az élet forrása; világosságodban látunk világosságot.
10 (11) Nyújtsd kegyelmedet azoknak, akik téged ismernek; és igazságodat az egyenes szívűeknek:
11 (12) ne jöjjön énrám kevélység lába; és hitetlenek keze ne űzzön el.
12 (13) Már elestek a gonosztevők; elbuktak és nem tudnak felkelni.