Psalms 147
1 Dicsérjétek az Urat, mert jó Istenünket zengeni; mert kedves, illő a dicséret:
2 Jeruzsálem építője, az Úr, aki Izráel elűzötteit összegyűjti.
3 Aki meggyógyítja a töredelmes szívűeket; és bekötözi sebeiket.
4 Aki elrendelte a csillagok számát; és mindegyiket nevén szólítja.
5 Nagy a mi Urunk és nagy erejű; értelme leírhatatlan.
6 Az alázatosokat gyámolítja az Úr; a hitetleneket pedig lealázza a földig.
7 Zendítsetek rá az Urnak hálaadásra; zengjetek a mi Istenünknek hárfán:
8 Aki elborítja az eget sűrű felhővel; aki esőt készít a földnek (aki füvet sarjaszt a hegyeken).
9 Megadja a baromnak kenyerét; a hollófiaknak, akik hívják.
10 [Nem a ló erejében telik kedve; nem a férfi combjaiban gyönyörködik:
11 az Úr az őt félőkben gyönyörködik; azokban, akik az ő kegyelmében reménykednek.]
12 Dicsérd, Jeruzsálem, az Urat; dicsérd a te Istenedet, Cion!
13 Mert megerősítette kapuid reteszeit; megáldotta fiaidat benned.
14 Aki békességet tesz határodba; búza kövérével jól tart téged.
15 Aki leküldi parancsolatát a földre; gyorsan fut az ő beszéde:
16 és olyan havat ad, mint a gyapjú; olyan dért szór, mint a hamu;
17 falatokként hajítja jegét; fagya előtt ki állhat meg?
18 Elküldi szavát és elolvasztja őket; fújatja szelét, folynak a vizek.
19 Kijelentette igéjét Jákóbnak; törvényeit és ítéleteit Izráelnek.
20 Nem tett így egy nemzettel sem; és ítéleteit nem ismerik. Hallelúja.