1Dicsérjétek az Urat, mert jó Istenünket zengeni; mert kedves, illő a dicséret:
2Jeruzsálem építője, az Úr, aki Izráel elűzötteit összegyűjti.
3Aki meggyógyítja a töredelmes szívűeket; és bekötözi sebeiket.
4Aki elrendelte a csillagok számát; és mindegyiket nevén szólítja.
5Nagy a mi Urunk és nagy erejű; értelme leírhatatlan.
6Az alázatosokat gyámolítja az Úr; a hitetleneket pedig lealázza a földig.
7Zendítsetek rá az Urnak hálaadásra; zengjetek a mi Istenünknek hárfán:
8Aki elborítja az eget sűrű felhővel; aki esőt készít a földnek (aki füvet sarjaszt a hegyeken).
9Megadja a baromnak kenyerét; a hollófiaknak, akik hívják.
10[Nem a ló erejében telik kedve; nem a férfi combjaiban gyönyörködik:
11az Úr az őt félőkben gyönyörködik; azokban, akik az ő kegyelmében reménykednek.]
12Dicsérd, Jeruzsálem, az Urat; dicsérd a te Istenedet, Cion!
13Mert megerősítette kapuid reteszeit; megáldotta fiaidat benned.
14Aki békességet tesz határodba; búza kövérével jól tart téged.
15Aki leküldi parancsolatát a földre; gyorsan fut az ő beszéde:
16és olyan havat ad, mint a gyapjú; olyan dért szór, mint a hamu;
17falatokként hajítja jegét; fagya előtt ki állhat meg?
18Elküldi szavát és elolvasztja őket; fújatja szelét, folynak a vizek.
19Kijelentette igéjét Jákóbnak; törvényeit és ítéleteit Izráelnek.
20Nem tett így egy nemzettel sem; és ítéleteit nem ismerik. Hallelúja.