1Salamon példabeszédei. Bölcs fiú atyja öröme; dőre fiú anyja búja.
2Hitetlenség kincsei nem használnak; de az igazság megment a haláltól.
3Nem hagyja éhen az Úr az igaznak lelkét; de a hitetlenség sóvárgását ellöki.
4Szegény lesz, aki lanyha kézzel cselekszik; a serények keze pedig meggazdagít.
5Aki nyáron gyűjt, eszes fiú; aki aratáskor alszik, szégyenletes fiú.
6Áldások vannak az igaz ember fejében; a hitetlenek szája pedig bűnt takar.
7Az igaz ember emlékezete áldott; a hitetlenek neve pedig elrothad.
8Aki bölcs szívű, elfogadja a parancsolatokat; a bolond ajkú pedig elesik.
9Aki jámborságban jár, biztonságban jár; aki pedig csavargatja útjait, kitudódik.
10Aki szemmel kacsint, bosszúságot okoz; a bolond ajkú pedig elesik.
11Életforrás az igaz ember szája; a hitetlenek szája pedig bűnt takar.
12A gyűlölet civakodást támaszt; de minden vétket elfedez a szeretet.
13Az értelmes ember ajkain bölcsesség találtatik vessző való pedig az esztelen hátára.
14A bölcsek tudást rejtegetnek; a bolond szája pedig közeli romlást.
15A gazdagnak a vagyon erős városa; a gyámoltalanoknak ijedelem a szegénységük.
16Igaz ember keresménye életre; a hitetlen jövedelme bűnre.
17Az élet útján van, aki fegyelmet tart; aki pedig elhagyja a fenyítést, eltéved.
18Aki gyűlöletet rejteget, hazug ajkú; aki pedig rágalmat terjeszt, az dőre.
19Sok beszédben el nem marad a vétek; tehát aki ajkait megtartóztatja, okosan tesz.
20Választott ezüst az igaz ember nyelve; a hitetlenek szíve kevés érő.
21Az igaz ember ajkai sokakat legeltetnek; a bolondok pedig esztelenségben halnak meg.
22Az Úr áldása az, ami meggazdagít; és ahhoz munkánk nem tesz hozzá.
23Mint bolondnak játék feslettséget csinálni; úgy értelmes embernek bölcsességet.
24Amitől a hitetlen fél, az jön reá; az igazaknak pedig megadja kívánságukat.
25Amint egy vihar átmegy, már nincs a hitetlen; az igaz ember pedig örök alapítás.
26Mint az ecet a fogaknak és a füst a szemeknek; olyan a rest azoknak, akik elküldték.
27Az Úr félelme szaporítja a napokat; a hitetlenek évei pedig megrövidülnek.
28Az igazak várakozása öröm; a hitetlenek reménysége pedig elvész.
29Menedék a jámbornak az Úr útja; de romlás a gonosztevőknek.
30Az igaz ember soha meg nem inog; a hitetlenek pedig nem maradnak az országban.
31Az igaz ember szája bölcsességet terem; a romlottságok nyelve pedig kivágatik.
32Az igaz ember ajakai kedvességet tudnak; a hitetlenek szája pedig romlottságot.