1És szólt az Úr Mózesnek Móáb síkságain a jerikói Jordán mellett, mondván:
2Parancsold meg Izráel fiainak, hogy adjanak a lévitáknak az ő örökségi birtokukból lakóvárosokat; és legelőket a városokhoz azok körül adjatok a lévitáknak.
3És legyenek a városok nekik lakásra; a hozzájuk való legelők pedig legyenek barmaik, jószáguk és mindenféle állataik számára.
4És a városok legelője, melyet a leviták számára adnotok kell; a város falától kifelé ezer sing legyen körül.
5Mérjetek ki tehát a városon kívül keleti határnak kétezer singet, déli határnak kétezer singet, nyugati határnak kétezer singet és északi határnak kétezer singet úgy, hogy a város középen legyen: ez legyen számukra a városok legelője.
6És azokkal a városokkal együtt, melyeket a lévitáknak adnotok kell, adjátok a hat menedékvárost, melyek arra valók, hogy odafusson, aki ölt; és azokon fölül adjatok negyvenkét várost.
7A városok összege, amelyeket a lévitáknak adnotok kell, negyvennyolc város; éspedig a hozzájuk tartozó legelőkkel együtt.
8És amely városokat adtok Izráel fiainak birtokából, a soktól sokat, a kevéstől keveset vegyetek; ki-ki a maga örökségének megfelelően, amely örökséget kap, adjon városaiból a lévitáknak.
9És szólt az Úr Mózesnek, mondván:
10Szólj Izráel fiainak és mondd nekik: Ha ti átmentek a Jordánon Kanaán országába:
11akkor tegyetek magatoknak kézügybe városokat, melyek menedékvárosok legyenek számotokra; hogy oda meneküljön a gyilkos, aki valakit agyonütött vétségből.
12Tehát szolgáljanak nektek ezek a városok menedékül a vérbosszuló elől; hogy a gyilkos ne haljon meg addig, míg ítéletre nem állt a közönség elé.
13Amely városokat pedig adtok (hat menedékvárosotok legyen nektek):
14azokból három várost a Jordánon túl adjatok, három várost pedig Kanaán országában adjatok; menedékvárosok legyenek.
15Izráel fiainak és a köztük levő jövevénynek és zsellérnek legyen ez a hat város menedékül; hogy odafuthasson mindenki, aki valakit agyonüt vétségből.
16De ha vaseszközzel ütötte meg azt úgy, hogy meghalt, gyilkos ő: halállal lakoljon a gyilkos.
17És ha olyan kézbe való kővel, amitől meghalhat, ütötte meg azt úgy, hogy belehalt, gyilkos ő: halállal lakoljon a gyilkos.
18Vagy ha olyan kézbe való faeszközzel, amitől meghalhat, ütötte meg azt úgy, hogy belehalt, gyilkos ő: halállal lakoljon a gyilkos.
19A vérbosszuló maga ölje meg a gyilkost; mihelyt találkozik vele, ölje meg őt.
20Ha továbbá gyűlöletből meglökte őt; vagy megdobta őt szántszándékkal úgy, hogy belehalt;
21vagy ellenségeskedésből kezével ütötte meg őt úgy, hogy belehalt, halállal lakoljon az, aki megütötte, gyilkos ő; a vérbosszuló ölje meg a gyilkost, mihelyt találkozik vele.
22De ha hirtelen, ellenségeskedés nélkül lökte meg azt, vagy dobott reá bármiféle tárgyat szándékosság nélkül;
23vagy bármiféle követ, ami által meghalhat, látatlanul reá ejtett úgy, hogy az belehalt; pedig ő nem volt annak ellensége és nem tört a vesztére:
24akkor ítéljen a közönség az agyonütő között és a vérbosszuló között ezeknek a törvényeknek az alapján.
25És mentse ki a közönség a gyilkost a vérbosszuló kezéből, és vigye őt vissza a közönség az ő menedékvárosába, ahova futott; és lakjék abban, míg meg nem hal a főpap, akit felkentek a szent olajjal.
26És ha a gyilkos valamiképpen kimegy menedékvárosának határából, ahova futott,
27és a vérbosszuló menedékvárosának határán kívül találja őt; és meggyilkolja a vérbosszuló a gyilkost, nincs rajta vér.
28Mert menedékvárosában kellett volna maradnia a főpap haláláig; és csak a főpap halála után térhetett volna vissza arra a földre, ahol birtoka volt.
29És ezek legyenek nektek ítélet törvényéül nemzedékeitekről nemzedékeitekre; minden lakhelyeteken.
30Bárki agyonüt valakit, tanúk vallomására gyilkolják meg a gyilkost; de egy tanú nem elég senkinek a halálára.
31És ne fogadjatok el váltságdíjat az olyan gyilkos életéért, aki halálos bűnt követett el; ha nem az feltétlenül megölessék.
32És ne fogadjatok el váltságdíjat az illető menedékvárosba futás helyett; hogy visszatérjen a vidékre lakni, míg meg nem hal a pap.
33Hogy így meg ne fertőztessétek az országot, melyben vagytok, mert a vér, az meg fertőzteti az országot; az országnak pedig a miatt a vér miatt, mely benne kiontatott, nem szerezhető engesztelés, hanem csak kiontójának vére által.
34Tehát meg ne tisztátalanítsd az országot, amelyben ti laktok, amelynek közepette én lakom; mert én, az Úr lakom Izráel fiainak közepette.