Numbers 32
1 És sok jószága volt Rúben fiainak és Gád fiainak, igen nagy számú; és látták Jazér földjét és Gileád földjét, hogy az a hely éppen jószágnak való hely.
2 Elmentek tehát Gád fiai és Rúben fiai; és azt mondták Mózesnek és Eleázár papnak és a közönség fejedelmeinek, mondván:
3 Atarót, Dibon, Jazér, Nimrá, Hesbon és Eleálé; Szebám, Nebó és Beon:
4 az az ország, melyet megvert az Úr Izráel közönsége előtt, jószágnak való ország; és a te szolgáidnak jószáguk van.
5 És azt mondták: Ha kedvességet találtunk szemeidben, adassék ez az ország szolgáidnak birtokul; ne vígy minket át a Jordánon.
6 Erre azt mondta Mózes Gád fiainak és Rúben fiainak: Hát testvéreitek menjenek a háborúba, ti pedig üljetek itt?
7 És miért akarjátok visszatartani Izráel fiainak szívét attól, hogy átmenjenek abba az országba, melyet adott nekik az Úr?
8 Így tettek atyáitok; mikor elküldtem őket Kádes Barneából az országot megnézni.
9 Mikor felmentek Eskol völgyéig és megnézték az országot, akkor visszatartották Izráel fiainak szívét; úgyhogy nem mentek be abba az országba, melyet nekik adott az Úr.
10 Fellobbant azért az Úr haragja azon a napon; és megesküdött, mondván:
11 Nem látják meg azok a férfiak, akik feljöttek Egyiptomból, húszesztendőstől fogva és azon fölül, azt a földet, melyet Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak esküdtem; mert nem követtek engem teljesen
12 Kivéve a kenizzi Kálebet, Jefunne fiát, és Józsuét, Nún fiát; mert ők teljesen követték az Urat.
13 És fellobbant az Úr haragja Izráelre, és kóboroltatta őket a sivatagban negyven esztendeig; míg ki nem veszett az az egész nemzedék, mely azt a rosszat cselekedte az Úr szemeiben.
14 És most ti álltatok atyáitok helyébe, bűnös férfiak sarjadéka; hogy még növeljétek az Úr haragjának hevét Izráel ellen.
15 Ha visszafordultok tőle, akkor itt hagyja őt továbbra is a sivatagban; és tönkreteszitek ezt az egész népet.
16 Erre közelebb léptek hozzá, és azt mondták: Juhaklokat építünk jószágunknak itt; és városokat kicsinyeinknek.
17 És mi fegyverbe szállunk, sietve Izráel fiai előtt, míg be nem visszük őket helyükre; de kicsinyeink maradjanak a megerősített városokban, az ország lakosai miatt.
18 Nem térünk vissza házainkba; míg Izráel fiai közül mindenki birtokában nem lesz a maga örökségének.
19 Mi ugyanis nem akarunk örökséget venni velük együtt a Jordánon túl és tovább; mert nekünk részünkbe jutott a mi örökségünk a Jordánon túl napkeletre.
20 És azt mondta nekik Mózes: Ha megcselekszitek ezt a dolgot, ha fegyverbe szálltok az Úr előtt a háborúra;
21 és átmegy közületek mindenki, aki fel van fegyverezve, a Jordánon az Úr előtt, míg ki nem űzi ellenségeit maga elől;
22 és mikor meghódolt az ország az Úr előtt, azután tértek vissza: akkor mentek lesztek az Úrral szemben és Izráellel szemben; és akkor ez az ország birtokotokká lesz nektek az Úr előtt.
23 De ha nem így tesztek, íme bűnt követtetek el az Úr ellen; és tudjátok meg, hogy büntetéstek megtalál benneteket.
24 Építsetek magatoknak városokat kicsinyeitek számára, és aklokat juhaitok számára; de Ami kijött szátokból, azt megcselekedjétek.
25 És azt mondták Gád fiai és Rúben fiai Mózesnek, mondván: Szolgáid úgy cselekszenek, amiképpen uram parancsolja.
26 Kicsinyeink, asszonyaink, jószágunk és minden barmunk: legyenek ott a Gileád városaiban;
27 szolgáid pedig, minden hadba vonuló, átmennek az Úr előtt a háborúba, amiképpen uram szólott.
28 Ekkor parancsot adott felőlük Mózes Eleázár papnak és Józsuénak, a Nún fiának; valamint a törzsek családfőinek Izráel fiai között,
29 és azt mondta nekik Mózes: Ha átmennek Gád fiai és Rúben fiai veletek a Jordánon, mindenki, aki fel van szerelve, a háborúba az Úr előtt, és az ország meghódol előttetek: akkor adjátok nekik a Gileád földjét birtokul.
30 De ha nem mennek át felszerelkezve veletek; akkor öröködjenek meg köztetek Kanaán országában.
31 És feleltek Gád fiai és Rúben fiai, mondván: Amit az Úr szólt szolgáidnak, aszerint cselekszünk.
32 Mi átmegyünk felszerelkezve az Úr előtt Kanaán országába; és örökségi birtokunk nálunk lesz a Jordánon túl.
33 És nekik adta Mózes Gád fiainak és Rúben fiainak, valamint a József fia Manassé féltörzsének Szihonnak, az emoriak királyának királyságát, és Ognak, a Básán királyának királyságát; az országot városai szerint határostól, az ország városait körül.
34 És Gád fiai felépítették Dibont, Atarótot; és Aroért.
35 Atrót-Sófánt, Jazért és Jogbehát.
36 Bét-Nimrát és Bét-Háránt; megerősített városokat és juhaklokat.
37 És Rúben fiai felépítették Hesbont, Eleálét; és Kirjátajimot.
38 Nebót és Baál Meónt (változtatott névvel) és Szibmát. Nevekkel is elnevezték azokat a városokat, amelyeket felépítettek.
39 Mákirnak, Manassé fiának fiai pedig elmentek Gileádba, és elfoglalták azt; és kiűzték az emoriakat, akik benne voltak.
40 És Mózes Mákirnak, Manassé fiának adta a Gileádot; és letelepedett benne.
41 Jáir pedig, Manassé fia elment, és elfoglalta falvaikat; és elnevezte őket Jáir falvainak.
42 Nóbah pedig elment és elfoglalta Kenátot és leányvárosait; és Nóbahnak hívta a maga nevéről.