Numbers 31
1 És szólt az Úr Mózesnek, mondván:
2 Áldd meg Izráel fiainak bosszúját a midjániakon; aztán takaríttassál népedhez.
3 És szólt Mózes a néphez, mondván: Fegyverezzetek fel közületek férfiakat a hadra; hogy menjenek Midjánra, az Úr bosszúját kitölteni Midjánon.
4 Ezeret egy törzsből, ezeret egy törzsből; Izráel minden törzséből küldjetek a hadba.
5 És adtak Izráel nemzetségei törzsenként ezeret; tizenkétezer hadba vonulót.
6 Mózes pedig elküldte őket; törzsenként ezeret, a hadba; velük Pinhászt is, Eleázár pap fiát, a hadba, és a szent edények és a riadókÚrtök az ő kezében voltak.
7 És hadakoztak Midján ellen, mint ahogyan az Úr parancsolta Mózesnek; és megöltek minden férfit.
8 Midján királyait is megölték elejtettjeik tetejébe, Evit, Rekemet, Cúrt, Húrt és Rebát, Midján öt királyát; Bálámot, a Beór fiát is megölték karddal.
9 Midján asszonyait és kicsinyeiket pedig fogságba vitték Izráel fiai; és minden barmukat, minden jószágukat és egész vagyonukat elzsákmányolták.
10 Városaikat pedig lakhelyeiken mind, és sátorfalvaikat mind felégették tűzzel.
11 És vették az összes martalékot és az összes ragadományt, embert és barmot;
12 és elvitték Mózeshez és Eleázár paphoz és Izráel fiainak közönségéhez a foglyokat, a ragadományt és a martalékot a táborba; Móáb síkságára, mely a jerikói Jordánnál van.
13 És kiment eléjük Mózes és Eleázár pap és a közönség fejedelmei mind: a táboron kívül.
14 És Mózes haragudott a sereg elöljáróira; az ezredparancsnokokra és a századparancsnokokra, akik a hadjáratból megjöttek.
15 És azt mondta nekik Mózes: Hát életben hagytatok minden nőt?
16 Hiszen ők voltak Bálám szavára Izráel fiainak kötelességszegés elkövetésére [csábítók] a Peór dologban; úgyhogy a csapás jött az Úr közönségére!
17 Most azért öljetek meg minden fineműt a kicsinyek között; és minden nőt, aki férfit ismer férfiúval való hálás tekintetében, megöljetek.
18 De mindazokat a nőnemen levő kicsinyeket, akik nem ismernek férfival hálást, hagyjátok élve magatoknak.
19 Ti pedig maradjatok a táboron kívül hét napig; mindenki, aki megölt valakit, és mindenki, aki hullához ért, vessétek magatokat tisztulási szertartás alá a harmadik napon és a hetedik napon, ti és foglyaitok.
20 És minden ruhával, minden bőr holmival, minden kecskeszőr készítménnyel és minden faedénnyel végezzetek tisztulási szertartást.
21 És azt mondta Eleázár pap a sereg embereinek, akik elmentek a háborúba: Ez a tanítás törvénye, melyet parancsolt az Úr Mózesnek.
22 Csak az aranyat és az ezüstöt; a rezet, a vasat, az ónt és az ólmot;
23 mindazt a dolgot, ami állja a tüzet, vigyétek át a tűzön, és tiszta lesz, csak elkülönítettség elleni vízzel tisztulási szertartást kell vele tartani; mindazt pedig, ami nem állja a tüzet, a vízen vigyétek át.
24 És a hetedik napon mossátok meg ruháitokat, akkor tiszták lesztek; azután bemehettek a táborba.
25 És azt mondta az Úr Mózesnek, mondván:
26 Vedd számba az emberben és baromban elhurcolt ragadományt; te és Eleázár pap és a közönség családfői.
27 És felezd meg a ragadományt a harcolók közt, akik ki voltak vonulva a hadba; és az egész közönség közt.
28 És végy be adóba az Úrnak a harcoló férfiaktól, akik ki voltak vonulva a hadba, egy élőt minden ötszázból; az emberből, a marhából, a szamarakból és a juhokból.
29 Az őket illető felerészből vegyétek el; és add át Eleázár papnak emelékáldozatul az Úr részére.
30 Az Izráel fiaira eső felerészből pedig végy egyet, kisorsolva minden ötvenből, az emberből, a marhából, a szamarakból és a juhokból, minden baromból; és azokat add a lévitáknak, akik az Úr hajlékának szolgálatát látják el.
31 És úgy tett Mózes és Eleázár pap, mint ahogyan parancsolta az Úr Mózesnek.
32 És lett a ragadomány, ami megmaradt abból a zsákmányból, amit a hadi nép rabolt: juh hatszázhetvenötezer;
33 marha hetvenkétezer;
34 szamár hatvanegyezer;
35 és emberi lélek olyan nőkből, akik nem ismertek férfival hálást; összesen harminckétezer lélek.
36 Volt tehát a fele azoknak a része, akik ki voltak vonulva a hadba, szám szerint háromszázharminchétezer és ötszáz juh;
37 az Úrnak való adó pedig volt a juhból: hatszáz és hetvenöt.
38 A marha harminchatezer; abból adó az Úrnak hetvenkettő.
39 Szamár harmincezer és ötszáz; abból adó az Úrnak hatvanegy.
40 És emberi lélek tizenhatezer; abból adó az Úrnak harminckét lélek.
41 És átadta Mózes az Úr emelékáldozati adóját Eleázár papnak; mint ahogyan parancsolta az Úr Mózesnek.
42 Az Izráel fiaira eső feléből pedig, amit elvett Mózes a hadba vonult férfiaktól,
43 volt pedig a közönségnek járó ez a felerész juhból háromszázhétezer és ötszáz;
44 marha hatezer;
45 szamár harmincezer és ötszáz
46 emberi lélek tizenhatezer
47 tehát elvette Mózes minden ötvenből azt az egyet, amelyiket kisorsoltak, az emberből és a baromból; és átadta azokat a lévitáknak, akik az Úr hajlékának szolgálatát látják el, mint ahogyan parancsolta az Úr Mózesnek.
48 Ekkor Mózes elé léptek a sereg ezreinek elöljárói; az ezredes kapitányok és a százados kapitányok,
49 és azt mondták Mózesnek: Szolgáid számba vették a harcoló férfiakat, akik a kezünk alatt voltak; és senki sem hiányzik közülünk.
50 Ezért felajánlottuk áldozati ajándékul az Úrnak, ki mi arany ékszert talált, bokaláncot és karperecet, gyűrűt, fülkarikát és nyakéket; engesztelési szertartást végezni a mi lelkünkért az Úr előtt.
51 És elvette Mózes és Eleázár pap az aranyat tőlük; mindenféle ékszernek készítve.
52 Volt pedig az emelékáldozat aranya, mit az Úrnak áldoztak, összesen tizenhatezer-hétszázötven sekel; az ezredes kapitányok és a százados kapitányok részéről.
53 A hadsereg legénysége ki-ki magának zsákmányolt.
54 Miután elvette Mózes és Eleázár pap az aranyat az ezredes és a százados kapitányoktól; bevitték azt a gyülekezet sátorába Izráel fiaira való emlékeztetőül az Úr előtt.