Mark 1
1 Jézus Krisztus, Isten Fia evangéliumának kezdete.
2 Mint meg van írva a prófétákban: „íme én elküldöm követemet színed előtt, aki elkészíti utadat előtted\;
3 „Kiáltó szó a sivatagban: Az Úrnak útját készítsétek el; ösvényeit egyengessétek el\:
4 úgy keresztelt János a sivatagban, és prédikálta a megtérés keresztségét bűnbocsánatra.
5 És kiment hozzá az egész júdeai vidék, a jeruzsálemiek is; és mindnyájan megkeresztelkedtek általa a Jordán folyóban, vallást tévén bűneikről.
6 János öltözete pedig teveszőr volt, és bőröv a dereka körül, és eledele sáska és erdei méz.
7 És prédikált, mondván: Utánam jön az, aki nálam erősebb, kinek nem vagyok méltó, hogy lehajolva megoldozzam saruja szíját.
8 Én ugyan megkereszteltelek benneteket vízzel; de ő Szent Szellemmel fog megkeresztelni benneteket.
9 Meg is történt azokban a napokban, eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkereszteltette magát Jánossal a Jordánban.
10 És tüstént feljövén a vízből, látta az eget megnyílni, és a Szellemet mint egy galambot magára szállni.
11 És hang jött az égből: Te vagy az én szerelmes Fiam, kiben kedvet leltem.
12 És a Szellem tüstént kihajtotta őt a sivatagba.
13 És ott volt a sivatagban negyven napig, kísértetvén a Sátán által, és együtt volt a vadállatokkal, és az angyalok szolgáltak neki.
14 Miután pedig Jánost börtönbe vetették, elment Jézus Galileába, prédikálván az Isten evangéliumát,
15 és azt mondván: Betelt az idő, és elközelített az Isten országa; térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban.
16 Amint pedig a Galilea tengere mellett járt, látta, hogy Simon és Simon testvére, András hálót vetnek a tengerbe; mert halászok voltak.
17 És azt mondta nekik Jézus: Jertek utánam, és emberhalászokká teszlek benneteket.
18 És tüstént elhagyván hálóikat, követték őt.
19 És kissé tovább menve Jakabot látta, Zebedeus fiát, és fivérét, Jánost, azokat is a hajóban, amint a hálókat igazgatták;
20 és tüstént elhívta őket. És otthagyva atyjukat, Zebedeust a hajóban a munkásokkal, elmentek utána.
21 Mikor bementek Kapernaumba, tüstént szombaton elment a zsinagógába, és tanított.
22 És megilletődtek a tanításán; mert úgy tanította őket, mint akinek teljhatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.
23 És volt egy ember az ő zsinagógájukban tisztátlan szellemben, és felkiáltott, mondván:
24 Mi közünk hozzád, názáreti Jézus? Jöttél minket elveszíteni? 'Tudjuk, ki vagy: az Istennek Szentje.
25 És megdorgálta őt Jézus, mondván: Némulj el, ésmenj ki belőle!
26 Erre megrázván azt a tisztátalan szellem, és nagy hangon kiáltván, kiment belőle.
27 És elálmélkodtak mind úgy, hogy maguk között kérdezgették, mondván: Mi ez? Mi ez az új tanítás, hogy teljhatalommal a tisztátlan szellemeknek is parancsol, és szót fogadnak neki?
28 És kiment a híre tüstént Galilea egész környékére.
29 És tüstént a zsinagógából kijövet elmentek Simon és András házába Jakabbal és Jánossal.
30 Simon napa pedig hideglelésben feküdt; és tüstént szóltak neki felőle.
31 És odamenvén felkeltette őt kézen fogva; és tüstént elhagyta őt a hideglelés, és szolgált nekik.
32 Mikor pedig este lett, amint leszállt a nap, hozzá vitték a rosszul levőket és az ördöngösöket mind;
33 úgyhogy az egész város oda volt gyűlve az ajtó elé.
34 És meggyógyított sok különféle betegségekben rosszul levőt, és sok ördögöt kiűzött; és nem engedte szólni az ördögöket, mert ismerték őt.
35 És igen korán, még éjszaka, felkelvén kiment, és elment egy puszta helyre, és ott imádkozott.
36 És utána sietett Simon és a vele levők;
37 és megtalálván azt mondták neki: Mindenki téged keres.
38 Ő pedig azt mondta nekik: Menjünk máshová, a szomszéd városokba, hogy ott is prédikáljak; mert azért jöttem ki.
39 És prédikált az ő zsinagógáikban az egész Galileában, és űzte ki az ördögöket.
40 És egy bélpoklos ment hozzá, kérvén őt és térdre esvén előtte, és azt mondván neki: Ha akarsz, megtisztíthatsz engem.
41 Jézusnak pedig megesett a szíve, és kezét kinyújtva illette őt, és azt mondta neki: Akarom, tisztulj meg!
42 És tüstént elment róla a bélpoklosság és megtisztult.
43 És megfenyegetve tüstént elküldte őt, és azt mondta neki:
44 Meglásd, senkinek semmit ne mondj; hanem eredj, mutasd meg magadat a papnak, és vidd fel megtisztulásodért az áldozatokat, melyeket Mózes rendelt, bizonyságul nekik.
45 Az pedig kimenvén, kezdett sokat prédikálni és elhíresztelni a dolgot, úgyhogy ő már nyilvánosan be sem mehetett valamely városba; hanem kívül volt sivatag helyeken, és oda mentek hozzá mindenünnen.