1Jézus pedig Szent Szellemmel telve visszatért a Jordántól; és a Szellem által a sivatagba vitetett,
2negyven napig kísértetvén az ördög által. És nem evett semmit azokban a napokban; és mikor bevégződtek, végül megéhezett.
3És azt mondta neki az ördög: Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy legyen kenyérré.
4És felelt neki Jézus, mondván: Meg van írva, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Istennek minden igéjével.
5És felvivén őt az ördög egy magas hegyre, megmutatta neki a földkerekség minden királyságait egy szem pillantásban.
6És azt mondta neki az ördög: Neked adom ezeknek egész teljhatalmát és dicsőségét; mert nekem adatott, és akinek akarom, annak adom.
7Ha azért te imádsz engem, mindezek tieid lesznek.
8És felelvén neki Jézus, azt mondta: Hátra tőlem, Sátán; mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj.
9És elvitte őt Jeruzsálembe, és felállította a templom párkányára, és azt mondta neki: Ha az Isten Fia vagy, vesd le magadat innét;
10mert meg van írva, hogy angyalainak parancsol felőled, hogy őrizzenek téged;
11és hogy kezeiken hordozzanak téged, meg ne üsd a kőbe lábadat.
12És felelvén, azt mondta neki Jézus: Megmondatott, ne kísértsd az Urat, a te Istenedet.
13És minden kísértést elvégzett az ördög, elállott tőle egy időre.
14És visszatért Jézus a Szellem erejében Galileába; és elment felőle a hír az egész környékre.
15És ő mindenkitől dicsőíttetve tanított zsinagógáikban.
16És elment Názáretbe, ahol felnevekedett; és szombati napon szokása szerint elment a zsinagógába, és felállt olvasni.
17És Jesaja próféta könyvét adták neki; és amint a könyvet kinyitotta, arra a helyre talált, ahol írva volt:
18Az Úr szelleme van énrajtam, mivel felkent engem: a szegényeknek evangéliumot hirdetni küldött engem, meggyógyítani az összetört szívűeket:
19kihirdetni a foglyoknak az elengedést, és a vakoknak szemük megnyílását. Elbocsátani a letörteket elengedéssel: kihirdetni az Úr kedves esztendejét.
20És behajtva a könyvet, visszaadván a szolgának, leült; és a zsinagógában mindenkinek a szemei reá voltak függesztve.
21És elkezdett hozzájuk beszélni: Ma teljesedett be ez az Írás a ti hallásotokra.
22És mindnyájan bizonyságot tettek mellette, és csodálkoztak a kedves igéken, melyek szájából származtak, és azt mondták: Nem a József fia ez?
23És azt mondta nekik: Bizonyára azt a példabeszédet mondjátok nekem: Orvos, gyógyítsd meg magadat! Amely nagy dolgokat hallottunk, hogy lettek Kapernaumban, cselekedd meg itt is, a te hazádban.
24De azt mondta: Bizony mondom nektek, hogy egy próféta sem kedves hazájában.
25De igazán mondom nektek, sok özvegy volt Illyés napjaiban Izráelben, mikor az ég három esztendeig és hat hónapig bezáratott úgy, hogy nagy éhség volt az egész országban;
26és azok közül senkihez sem küldetett Illyés, csak a szidóni Sareptába egy özvegyasszonyhoz.
27És sok bélpoklos volt Elisa próféta idejében Izráelben; és azok közül senki sem tisztíttatott meg, csak a szír Naamán.
28És mindnyájan beteltek haraggal a zsinagógában, mikor ezeket hallották;
29és felkelvén, kiűzték őt a városból, és egész annak a hegynek a párkányáig vitték őt, melyen városuk épült, hogy letaszítsák őt;
30de ő keresztülmenvén közöttük, eltávozott.
31És lement Kapernaumba, Galilea városába; és azokat tanította szombatokon.
32És álmélkodtak tanításán, mert teljhatalommal való volt a szava.
33És a zsinagógában volt egy ember, akiben egy tisztátalan démon szelleme volt, és felkiáltott nagy hangon,
34mondván: Ah, mi közünk hozzád, názáreti Jézus? Minket elveszíteni jöttél? Tudom, ki vagy: az Istennek Szentje.
35És megfenyegette őt Jézus, mondván: Némulj el, és menj ki belőle! És a középre vetvén azt az ördög, kiment belőle, semmi kárt nem téve benne.
36És döbbenet támadt mindeneken, és beszélgettek egymással, mondván: Mi ez a szó, hogy teljhatalommal és erővel parancsol a tisztátalan szellemeknek, és kimennek?
37És kiment felőle a hír a környék minden helyére.
38Felkelvén pedig, a zsinagógából Simon házába ment; Simon napát pedig nagy hideglelés fogta le; és megkérték őt érte.
39És elébe állván, megfenyegette a hideglelést, és elhagyta őt; nyomban fel is kelt, és szolgált nekik.
40Mikor pedig a nap leszállt, akiknek különféle betegségekben gyengélkedőik voltak, mindnyájan hozzá vitték azokat; ő pedig közülük minden egyesre rá tévén kezeit, meggyógyította őket.
41Mentek pedig ki ördögök is sokakból, kiáltva és mondva: Te vagy a Krisztus, az Isten Fia! És megfenyegetvén, nem engedte őket beszélni, hogy tudják, hogy ő a Krisztus.
42Mikor pedig nappal lett, kimenvén, elment egy sivatag helyre; és a sokaság kereste őt, és eljutottak hozzá, és tartóztatták őt, hogy ne menjen el tőlük.
43De ő azt mondta nekik: A többi városokban is hirdetnem kell az evangéliumot az Isten országáról; mert arra küldettem.
44És prédikált Galilea zsinagógáiban.