Joshua 24
1 Azután összegyűjtötte Józsué Izráelnek minden törzsét Sikembe; és előszólította Izráel véneit, fejeit, bíráit és intézőit és odaálltak az Úr elé.
2 Akkor azt mondta Józsué az egész népnek: Ezt mondja az Úr, Izráel Istene: A Folyamon túl laktak ősidőktől fogva atyáitok, Terah, Abrahám atyja és Náhor atyja; és más isteneket szolgáltak.
3 És én vettem atyátokat, Abrahámot a Folyamon túlról, és meghordoztam őt Kanaán egész országában; és megsokasítottam az ő magvát. Tudniillik adtam neki Izsákot;
4 Izsáknak pedig adtam Jákóbot és Ézsaut. Ézsaunak a Széir hegyét adtam, hogy vegye birtokába; Jákób pedig és fiai lementek Egyiptomba.
5 Aztán elküldtem Mózest és Aront és megvertem Egyiptomot a szerint, amint cselekedtem közöttük; és azután kihoztalak benneteket.
6 Mikor azonban kihoztam atyáitokat Egyiptomból és eljutottatok a tengerhez; üldözték az egyiptomiak atyáitokat szekerekkel és lovasokkal a Sástengerig.
7 Akkor az Úrhoz kiáltottak, és sötétséget tett közétek és az egyiptomiak közé és rájuk hozta a tengert, úgyhogy elborította őket, hiszen szemeitek látták, amit Egyiptomban cselekedtem; aztán a sivatagban laktatok sok ideig.
8 Aztán behoztalak titeket az emoriak országába, akik a Jordánon túl laktak, és hadakoztak ellenetek; de kezetekbe adtam őket és elfoglaltátok országukat, és kipusztítottam őket előletek.
9 És felkelt Bálák, Cippór fia, Móáb királya, hogy hadakozzék Izráel ellen, és elküldött, hívatta Bálámot, Beór fiát, hogy átkozzon meg benneteket.
10 De nem voltam hajlandó Bálámra hallgatni; úgyhogy inkább megáldott titeket, és kimentettelek benneteket a kezéből.
11 És átkeltetek a Jordánon, és mikor eljutottatok Jerikóhoz és Jerikó urai hadakoztak ellenetek, az emoriak, a perizziek, a kanaániak, a hittiek, a girgásiak, a hivviek és a jebusziak: a kezetekbe adtam őket.
12 És darazsat küldtem előttetek, az űzte ki őket előletek, az emoriak két királyát: kardod nélkül, íjad nélkül.
13 Így adtam nektek egy országot, melyért nem fáradoztatok, és városokat, melyeket nem építettetek, de bennük laktok; olyan szőlőket és olajfákat élveztek ti, amelyeket nem ti ültettetek.
14 Most tehát féljétek az Urat és szolgáljátok őt őszintén és híven; és távolítsátok el az isteneket, akiket atyáitok a Folyamon túl szolgáltak és Egyiptomban, és szolgáljátok az Urat.
15 Ha pedig rossznak látjátok az Urat szolgálni, válasszatok magatoknak ma, kit szolgáljatok, akár azokat az isteneket, akiket atyáitok szolgáltak, akik a Folyamon túl voltak, akár az emoriak isteneit, akiknek országában ti laktok; de én és az én házam az Urat szolgáljuk.
16 És felelt a nép és azt mondta: Távol legyen tőlünk az Urat elhagyni; más isteneket szolgálván.
17 Hiszen az Úr, a mi Istenünk az, aki felhozott minket és atyáinkat Egyiptom országából, a rabszolgák házából; és aki cselekedte ezeket a nagy jeleket szemeink előtt és megőrzött bennünket minden úton, amelyen jártunk, és minden nép között, akik között átvonultunk.
18 Az Úr kiűzött előlünk minden népet, az emorit is, az ország lakóját: mi is szolgáljuk az Urat, mert ő a mi Istenünk.
19 És azt mondta Józsué a népnek: Nem lesztek képesek az Urat szolgálni, mert szentség Istene ő: féltékeny Isten ő, nem bocsátja meg vétkeiteket és bűneiteket.
20 Ha elhagyjátok az Urat és idegen isteneket szolgáltok: akkor megfordul és rosszat tesz veletek, megsemmisít benneteket, miután jót tett veletek.
21 De azt mondta a nép Józsuénak: Nem, mert az Urat fogjuk szolgálni!
22 És azt mondta Józsué a népnek: Ti tanúk vagytok magatok ellen, hogy ti választottátok magatoknak az Urat, hogy őt szolgáljátok; és azt mondták: Tanúk.
23 Akkor tehát távolítsátok el az idegen isteneket, melyek köztetek vannak; és hajtsátok szíveteket az Úrhoz, Izráel Istenéhez.
24 És azt mondta a nép Józsuénak: Az Urat, a mi Istenünket fogjuk szolgálni, és az ő szavára hallgatunk.
25 És szövetséget kötött Józsué a néppel azon a napon; és törvényt és ítéletet állapított meg neki Sekemben.
26 És miután beírta Józsué ezeket a dolgokat Isten tanításának könyvébe; vett egy nagy követ és felállította azt ott az alatt a cserfa alatt, mely az Úr szentélyében volt.
27 Aztán azt mondta Józsué az egész népnek: íme ez a kő tanúvá lehet ellenünk, mert ő hallotta az Úrnak minden szavát, melyet az Úr velünk beszélt, tehát tanúvá lett ellenetek, hogy meg ne tagadjátok Isteneteket.
28 Ezzel elbocsátotta Józsué a népet, kit-kit a maga örökségébe.
29 Történt pedig e dolgok után, hogy meghalt Józsué, Nún fia, az Úr szolgája száztíz esztendős korában.
30 És eltemették őt örökségének határában, Timnát-Szerahban, mely Efraim hegyén van Gaas hegyétől északra.
31 Izráel pedig szolgálta az Urat Józsué egész életében, és azoknak a véneknek egész életében, akik Józsuét túlélték, és akik ismerték az Úrnak minden cselekedetét, amit Izráelért cselekedett.
32 József csontjait pedig, melyeket Izráel fiai felhoztak Egyiptomból, Sekemben temették el, azon a földdarabon, melyet Jákób Hámornak, Sekem atyjának fiaitól vett száz keszitán; és így József fiainak örökségévé lettek.
33 Eleázár, Áron fia is meghalt; őt fiának, Pinhásznak Gibeájában temették el, melyet Efraim hegyvidékén adtak neki.