James 1
1 Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája, a szórványban élő tizenkét törzsnek, üdvözletemet.
2 Teljes örömnek tartsátok, atyámfiai, mikor különféle kísértésekbe estek,
3 tudván, hogy hitetek megpróbáltatása kitartást hoz létre.
4 A kitartásnak pedig tökéletes munkája legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek, semmiben sem fogyatékosak.
5 Ha pedig valaki közületek bölcsességnek van híjával, kérjen Istentől, aki mindenkinek ad, egyszerűen, szemrehányás nélkül; és adatik neki.
6 De kérje hittel, semmit nem kételkedvén; mert aki kételkedik, hasonlít a tenger habjához, melyet a szél hajt és ide s tova hány.
7 Mert ne vélje az az ember, hogy kap valamit az Úrtól.
8 Kétlelkű, állhatatlan ember minden útjában.
9 Dicsekedjék pedig az alacsony sorsú atyafi az ő nagyságával;
10 a gazdag pedig az ő alacsonyságával, mert elmúlik, mint a fű virága.
11 Mert felkel a nap az ő hőségével, és kiszárítja a füvet, és annak virága lehull, és ábrázatának szépsége elvész; így hervad el a gazdag ember is az ő útjaiban.
12 Boldog ember az, aki kísértést áll ki; mert ha megbízható lesz, elveszi az élet koronáját, melyet az Úr ígér azoknak, akik őt szeretik.
13 Senki, mikor kísértetik, ne mondja: Az Istentől kísértetem; mert az Isten gonoszságokkal meg nem kísérthető, ő pedig nem kísért senkit.
14 Hanem mindenki úgy kísértetik meg, hogy a saját kívánsága vonja és édesgeti;
15 aztán mikor a kívánság fogan, szül bűnt; a bűn pedig mikor véghez megy, szül halált.
16 Ne tévelyegjetek, szeretett atyámfiai!
17 Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék fölülről való, mely a világosságok Atyjától száll alá, kinél nincs változás vagy váltakozás árnyéka.
18 Akarata szerint szült minket igazság beszéde által, hogy néminemű zsengéje legyünk az ő teremtményeinek.
19 Azért, szeretett atyámfiai, legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra;
20 mert ember haragja Isten igazságát nem munkálja.
21 Levetvén azért minden szennyet és a sok gonoszságot, szelídséggel vegyétek be a bennszülött igét, mely megtarthatja a ti lelkeiteket.
22 De legyetek cselekvői az igének, és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat.
23 Mert ha valaki hallgatója az igének és nem cselekvője, az hasonlít az olyan emberhez, aki az ő természetes ábrázatát megtekinti egy tükörben;
24 mert megtekintette magát és továbbment, és azonnal elfelejtette, milyen volt.
25 De aki beletekint egy tökéletes törvénybe, a szabadságéba, és megmarad mellette, az, mivel nem lett feledékeny hallgató, hanem tényleges cselekvő, az boldog lesz az ő cselekedetében.
26 Ha valaki vallásosnak látszik köztetek és nem zabolázza meg a nyelvét, hanem megcsalja a maga szívét, annak hiábavaló a vallásossága.
27 Tiszta és szeplőtelen vallásosság az Isten és Atya előtt ez: árvákat és özvegyeket látogatni, mikor nyomorúságban vannak; magát szeplőtlenül megtartani a világtól.