Hosea 7
1 mikor meggyógyítom Izráelt; de nyilván van Efraim bűne és Samária gonoszsága, mert hamisságot cselekedtek. És tolvaj bejön, kint banda fosztogat,
2 és nem mondják szívüknek, minden gonoszságukról megemlékezem; most körülveszik őket cselekedeteik, színem előtt vannak.
3 Gonoszságukkal örvendeztetnek királyt, és hazugságaikkal fejedelmeket.
4 Mindnyájan házasságtörők; mint mikor a kemencét a sütő begyújtja, megszűnik a szítástól tésztadagasztástól megkeléséig.
5 Királyunk napján betegekké tettek fejedelmeket a bor hevétől; ő csúfolóknak nyújtotta kezét.
6 Mert elkészítették, mint a kemencét, szívüket lesben; egész éjszaka alszik sütőjük, reggel ég az, mint a tűzláng.
7 Mindnyájan hevülnek, mint a kemence, és megeszik bíráikat; Minden királyuk elesett, nem volt köztük, ki hozzám kiáltson.
8 Efraim a népek közt van, elkeverődik; meg nem fordított pogácsa lett Efraimból.
9 Idegenek ették meg erejét, és ő nem veszi észre; ősz haj is hintődött rája, és ő nem veszi észre.
10 És Izráel kevélysége tesz bizonyságot szemébe, és nem tértek meg az Úrhoz, az ő Istenükhöz; és nem keresték őt mindemellett sem,
11 és olyan lett Efraim, mint az együgyű, esztelen galamb. Egyiptomot hívták, Asszíriába mentek...
12 Amint mennek, kiterjesztem rájuk hálómat; mint az ég madarát, lehozom őket, megkötözöm őket, mint hallotta gyülekezetük.
13 Jaj nekik, mert elkóboroltak tőlem, pusztulás rájuk, mert elszakadtak tőlem! És én megváltsam őket, holott ők hazugságokat beszéltek reám,
14 és nem szívükből kiáltottak hozzám? Ha fekhelyeiken jajgatnak, gabonáért és mustért vagdalják magukat.
15 Elpártolnak tőlem, pedig én tanítottam, erősítettem karjaikat; és ellenem gondolnak ki gonoszt,
16 hátra térnek, nem fel. Olyanok lettek, mint a laza íj; kard által esnek el fejedelmei nyelvük haragja miatt (ez a gúny rájuk Egyiptom földén).