1Halljátok meg ezt, ti papok, és figyelmezzetek, Izráel háza; és ti, király háza, figyeljetek, mert rátok van az ítélet! Mert tőr lettetek Micpában és kifeszített háló a Táboron;
2és verem, mit bűnök tettek méllyé: éspedig fenyíték mindnyájuknak.
3Én ismerem Efraimot, és Izráel nincs elrejtve tőlem; mert most paráználkodtál, Efraim, meg van fertőztetve Izráel.
4Nem engedik a tetteik, hogy megtérjenek Istenükhöz; mert paráznaság szelleme van bennük, és az Urat nem ismerik.
5És Izráel kevélysége bizonyságot tesz szemébe; [és Izráel] és Efraim elbuknak bűnükben, elbukott Júda is velük.
6Juhukkal és marhájukkal mennek az Urat keresni, és nem találják; elvonta magát tőlük.
7Az Úr ellen hűségszegést követtek el, mert idegen fiakat nemzettek; most megeszi őket egy hónap örökségeikkel együtt.
8Fújjatok kÚrtöt Gibeában, trombitát Rámában; fújjatok riadót Bét-Avenben, ijesszétek fel Benjámint!
9Efraim iszonyattá lesz fenyítés napján; Izráel törzseire igazat tudattam.
10Júda fejedelmei olyanok lettek, mint határeltolók; rájuk öntöm, mint a vizet, indulatomat.
11El van nyomva Efraim, jogatörött; mert tetszett neki tan után menni.
12Én meg olyan vagyok Efraimnak, mint a moly; és mint a szú Júda házának.
13És látta Efraim az ő betegségét, és Júda az ő fekélyét; és elment Efraim Asszíriába, és küldött Járeb királyhoz. De ő nem tud meggyógyítani titeket, és nem tágít tőletek a fekély:
14mert én, mint az országban olyan vagyok Efraimnak, és mint az ifjú oroszlán Júda házának. Én, én tépem össze és elmegyek, elveszem, és nincs, ki megmentse:
15elmegyek, visszatérek helyemre, amíg bűnhődnek és keresik orcámat. Szükségükben majd keresnek engem: