1Mondom pedig: ameddig az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet mindennek ura,
2hanem gyámok és gondnokok alatt van az atyáktól kiszabott ideig.
3Azonképpen mi is, mikor kiskorúak voltunk, a világ elemei alatt voltunk szolgálat alatt,
4mikor pedig eljött az idő teljessége, kibocsátotta az Isten az ő Fiát, aki asszonytól lett, aki törvény alatt lett,
5hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy a fiúvá tételt elnyerjük.
6Mint hogy pedig fiak vagytok, kibocsátotta az Isten az ő Fiának Lelkét a ti szíveitekbe, ki ezt kiáltja: Abba, oh Atya!
7Úgyhogy nem vagy többé szolga, hanem fiú; ha pedig fiú, Isten örököse is Krisztus által.
8Ám akkor, amíg Istent nem ismertétek, szolgái voltatok ugyan azoknak, akik nem természet szerint való Istenek,
9de most, mikor megismertétek Istent, és ami több, megismert titeket Isten, hogyan tértek vissza ismét a gyenge és szegény elemekhez, melyeknek ismét újból szolgái akartok lenni?
10Napokat tartotok meg, hónapokat, időket és esztendőket.
11Féltelek benneteket, hogy talán hiába fáradoztam értetek.
12Legyetek olyanok, mint én, mert én is olyan lettem, mint ti, atyámfiai, kérlek titeket. Semmivel sem bántottatok meg engem.
13Sőt tudjátok, hogy testem erőtlensége miatt hirdettem nektek az evangéliumot először,
14és az én megpróbáltatásomat, mely az én testemben volt, nem vetettétek meg, sem meg nem utáltátok, hanem mint Isten angyalát, úgy fogadtatok engem, mint Krisztus Jézust.
15Mi volt tehát a ti boldogságotok? Mert bizonyságot teszek nektek, hogy ha lehetséges, a ti szemeiteket kivájva nekem adtátok volna.
16Tehát ellenségetek lettem, mert igazat mondtam nektek?
17Nem jó szándékkal buzognak értetek, hanem el akarnak zárni benneteket tőlem, hogy értük buzogjatok.
18De jó, ha jóban buzog valaki értetek mindenkor, és nem csak akkor, mikor jelen vagyok köztetek!
19Gyermekeim, akikkel ismét vajúdom, amíg kialakul Krisztus bennetek;
20de szeretnék jelen lenni köztetek most, és változtatni hangomon, mert bizonytalanságban vagyok felőletek!
21Mondjátok meg nekem, kik a törvény alatt akartok lenni, a törvényt nem halljátok?
22Mert meg van írva, hogy Ábrahámnak két fia volt; egyik a szolgálóleánytól, és a másik a szabadostól.
23De a szolgálótól való test szerint született; a szabadostól való pedig az ígéret által.
24Melyek képletesen vannak mondva; ezek az asszonyok ugyanis a két szövetség; egyik a Szinai hegyről való, mely szolgaságra szül, ez Hágár.
25A Hágár ugyanis a Szinai hegy Arábiában, egy nyomon jár pedig a mostani Jeruzsálemmel, és szolgaságban van gyermekeivel együtt.
26A felső Jeruzsálem pedig szabad, mely nekünk mindnyájunknak anyánk.
27Mert meg van írva: Örvendezz, meddő, aki nem szülsz; tombolj és kiálts, aki nem vajúdol; mert sok a magános nő gyermeke, több, mint akinek férje van.
28Mi pedig, atyámfiai, Izsák szerint ígéret gyermekei vagyunk.
29De miképpen akkor a test szerint született üldözte a lélek szerintit, úgy most is.
30De mit mond az Írás? Űzd ki a szolgálót és az ő fiát; mert nem lesz örökös a szolgáló fia a szabad nő fiával.
31Így hát, atyámfiai, nem vagyunk a szolgáló gyermekei, hanem a szabad nőéi.