Ezra 9
1 És mikor ezek elvégződtek, elém járultak a fejedelmek, mondván: Nem választotta magát külön a nép, Izráel és a papok meg a léviták az országok népeitől; amint azok, a kanaániak, hittiek, perizziek, jebusziak, ammoniak, móábiak, egyiptomiak és emoriak utálatosságainak megfelelő lett volna;
2 hanem leányaik közül vettek feleséget maguknak és fiaiknak, és a szent mag belekeveredett az országok népeibe; és a fejedelmek és előkelők keze volt ebben a hűségszegésben az első.
3 És amint ezt a dolgot hallottam, megszaggattam ruháimat és felöltőmet; és megtéptem hajamat és szakállamat, és leültem elkábulva.
4 És hozzám gyűlt mindenki, aki reszketett Izráel Istenének igéiért, a foglyok hűségszegése miatt; és én ott ültem elkábulva az esteli áldozatig.
5 Az esteli áldozatkor aztán felkeltem önsanyargatásomból, melyben megszaggattam ruhámat és felöltőmet; térdeimre estem és kiterjesztettem kezeimet az Úrhoz, az én Istenemhez,
6 és azt mondtam: Én Istenem! Szégyenlem és átallom felemelni, én Istenem, tehozzád az én arcomat; mert a mi bűneink fejünk fölé haladtak, és bűnösségünk az egekig nőtt.
7 Atyáink napjaitól fogva nagy bűnösségben vagyunk mi mind e mai napig; és bűneinkért mi, királyaink, papjaink az országok királyainak kezébe adattunk, kardra, száműzetésre, prédára és orcapirulásra, mint e mai nap;
8 de most egy rövid pillanatra kegyelem lett az Úrtól, a mi Istenünktől, amennyiben maradékot hagyott nekünk és egy sátorszöget adott nekünk az ő szent helyén; megvilágította szemeinket a mi Istenünk és egy kis életlehetőséget adott nekünk szolgaságunkban;
9 mert szolgák vagyunk mi, de szolgaságunkban nem hagyott el bennünket a mi Istenünk; hanem kegyelmet terjesztett ránk Perzsia királyai előtt, életlehetőséget adván nekünk, hogy felemeljük Istenünk házát és felállítsuk romjait, és kerítést adván nekünk Júdában és Jeruzsálemben:
10 most tehát mit mondjunk, Istenünk, ennek utána? Mert elhagytuk parancsolataidat,
11 melyeket parancsoltál szolgáid, a próféták által (mondván: Az ország, melybe ti most bementek, hogy birtokba vegyétek, az országok népeinek tisztátalanságával megfertőztetett ország; undokságaik miatt, melyekkel betöltötték azt egyik szélétől fogva a másikig az ő tisztátalanságukban;
12 most tehát leányaitokat ne adjátok fiaikhoz, és az ő leányaikat ne vegyétek fiaitoknak, és ne keressétek üdvüket és javukat soha; hogy erősek lehessetek és az ország javával élhessetek és birtokba adhassátok azt fiaitoknak örökké):
13 pedig mindazok után, melyek ránk jöttek gonosz cselekedeteinkért és nagy bűnösségünkért; mikor te, Istenünk nagyon kíméletes voltál bűneinkhez képest és ilyen maradékot adtál nekünk;
14 szabad lett volna-e ismét megtörni parancsolataidat és összeházasodni ez undok népekkel? Nem haragudhatsz-e ránk a megsemmisítésig, úgyhogy ne legyen maradék se menekült?
15 Uram, Izráel Istene, igazságos vagy te, hogy menekülésképpen maradtunk meg, mint e mai nap; íme itt vagyunk előtted bűnösségünkben, noha e miatt nem lehetne színed elé állni.