1És te, emberfia, prófétálj Góg ellen, és mondd: Így mondta az én uram, az Úr: Íme én ellened vagyok Góg, Rós, Mesek és Tubal fejedelme.
2És elcsavarlak téged, és édesgetlek és felhozlak téged észak legsarkából; és behozlak téged Izráel hegyeire.
3És kiütöm íjadat bal kezedből; és nyilaidat jobb kezedből kiejtem.
4Izráel hegyein elesel te és egész csapatod és a sok nép, mely veled van; a ragadozó madárnak, mindenféle szárnyasnak és a mezei vadnak adlak eledelül.
5A mező színén esel el; mert én szólottam, mond az én uram, az Úr.
6És tüzet küldök Mágógra és a szigetek biztonságos lakóira; és megtudják, hogy én vagyok az Úr.
7És szent nevemet megismertetem népemnek, Izráelnek közepette, és nem engedem többé szent nevemet megfertőztetni; és megtudják a pogányok, hogy én vagyok az Úr, a Szent Izráelben.
8Íme jön és meglesz, mond az én uram, az Úr; ez az a nap, melyről szólottam.
9És kimennek Izráel városainak lakosai, és tüzelnek és fűtenek a fegyverekkel, a pajzzsal és tárcsával, az íjjal és nyilakkal, a kézbeli bottal és dárdával; és tüzet tesznek velük hét esztendeig.
10És nem hordanak fát a mezőről, és nem vágnak az erdőből, mert a fegyverekkel tesznek tüzet; és kifosztják kifosztóikat, és elzsákmányolják zsákmányolóikat, mond az én uram, az Úr.
11És lesz azon a napon Gógnak ottani helyet adok sírnak Izráelben, a Cserkész-völgyet a tengertől keletre; ugyanis az akasztotta meg a cserkészőket; és ott temetik el Gógot és egész sokaságát, és Hamon-Góg völgyének nevezik.
12És temeti őket Izráel háza, hogy megtisztítsa az országot, hét hónapig.
13Temeti pedig az egész földnépe, és dicsőségükre lesz nekik a napon, mikor megdicsőítem magamat, mond az én uram, az Úr.
14És állandó férfiakat különítenek el, akik az országban cserkésznek, hogy eltemessék a cserkészőkkel azokat, akik fennmaradtak a föld felszínén. Hogy megtisztítsák azt, hét hónap múlva átkutatják.
15És bejárják a cserkészők az országot, és ha ember csontot lát valamelyik, jelt épít mellé; míg eltemetik azt a temetők a Hamon-Góg völgyébe.
16Városnév is a Hamóna. Így tisztítják meg az országot.
17És te, emberfia, így mondta az én uram, az Úr, mondd a madárnak, minden szárnyasnak, és a mező minden vadának: Gyűljetek össze és jertek el, seregeljetek mindenfelől az én vágóáldozatomra, melyet én áldozok nektek nagy vágóáldozatul Izráel hegyein; és egyetek húst, és igyatok vért.
18Hősök húsát egyétek, és a Föld fejedelmeinek vérét igyátok; kosokét, bárányokét és bakokét, bikákét, básáni göbölyökét, mind.
19És egyetek kövérséget jóllakásig, és igyatok vért részegségig; az én vágóáldozataimból, melyeket nektek áldozok.
20És lakjatok jól asztalomnál lóval és szekérrel, hőssel és mindenféle hadi emberrel; mond az én uram, az Úr.
21És kiadom dicsőségemet a pogányokon; mert mind meglátják a pogányok ítéletemet, melyet cselekedtem, és kezemet, melyet rájuk tettem.
22És megtudja Izráel háza, hogy én vagyok az Úr, az ő Istenük; attól a naptól fogva és tovább.
23És megtudják a pogányok, hogy bűnéért ment Izráel háza fogságra, mert hűségszegést követtek el ellenem és elrejtettem tőlük orcámat; ezért adtam őket ellenségeik kezére, és hullottak el kardtól mindnyájan.
24Tisztátalanságuk és bűneik szerint cselekedtem velük; és elrejtettem tőlük orcámat.
25Ezért így mondta az én uram, az Úr: Most megfordítom Jákób sorsát, és irgalmazok Izráel egész házának; de féltékeny leszek szent nevemre;
26és viselni fogják szégyenüket és minden hűségszegésüket, melyet ellenem elkövettek; mikor biztonságban laknak földjükön és nem lesz, ki felrettentse őket;
27mikor visszahozom őket a népek közül és összegyűjtöm őket ellenségeik országaiból; és megmutatom rajtuk szentségemet a sok pogány szemei előtt.
28És abból tudják meg, hogy én vagyok az Úr, az ő Istenük, hogy fogságra vittem őket a pogányokhoz, és összegyűjtöttem őket saját földjükre; és nem hagyok ott többet belőlük.
29És nem rejtem el többé tőlük orcámat; mert kiöntöttem szellememet Izráel házára, mond az én uram, az Úr.