Ezekiel 39
1 És te, emberfia, prófétálj Góg ellen, és mondd: Így mondta az én uram, az Úr: Íme én ellened vagyok Góg, Rós, Mesek és Tubal fejedelme.
2 És elcsavarlak téged, és édesgetlek és felhozlak téged észak legsarkából; és behozlak téged Izráel hegyeire.
3 És kiütöm íjadat bal kezedből; és nyilaidat jobb kezedből kiejtem.
4 Izráel hegyein elesel te és egész csapatod és a sok nép, mely veled van; a ragadozó madárnak, mindenféle szárnyasnak és a mezei vadnak adlak eledelül.
5 A mező színén esel el; mert én szólottam, mond az én uram, az Úr.
6 És tüzet küldök Mágógra és a szigetek biztonságos lakóira; és megtudják, hogy én vagyok az Úr.
7 És szent nevemet megismertetem népemnek, Izráelnek közepette, és nem engedem többé szent nevemet megfertőztetni; és megtudják a pogányok, hogy én vagyok az Úr, a Szent Izráelben.
8 Íme jön és meglesz, mond az én uram, az Úr; ez az a nap, melyről szólottam.
9 És kimennek Izráel városainak lakosai, és tüzelnek és fűtenek a fegyverekkel, a pajzzsal és tárcsával, az íjjal és nyilakkal, a kézbeli bottal és dárdával; és tüzet tesznek velük hét esztendeig.
10 És nem hordanak fát a mezőről, és nem vágnak az erdőből, mert a fegyverekkel tesznek tüzet; és kifosztják kifosztóikat, és elzsákmányolják zsákmányolóikat, mond az én uram, az Úr.
11 És lesz azon a napon Gógnak ottani helyet adok sírnak Izráelben, a Cserkész-völgyet a tengertől keletre; ugyanis az akasztotta meg a cserkészőket; és ott temetik el Gógot és egész sokaságát, és Hamon-Góg völgyének nevezik.
12 És temeti őket Izráel háza, hogy megtisztítsa az országot, hét hónapig.
13 Temeti pedig az egész földnépe, és dicsőségükre lesz nekik a napon, mikor megdicsőítem magamat, mond az én uram, az Úr.
14 És állandó férfiakat különítenek el, akik az országban cserkésznek, hogy eltemessék a cserkészőkkel azokat, akik fennmaradtak a föld felszínén. Hogy megtisztítsák azt, hét hónap múlva átkutatják.
15 És bejárják a cserkészők az országot, és ha ember csontot lát valamelyik, jelt épít mellé; míg eltemetik azt a temetők a Hamon-Góg völgyébe.
16 Városnév is a Hamóna. Így tisztítják meg az országot.
17 És te, emberfia, így mondta az én uram, az Úr, mondd a madárnak, minden szárnyasnak, és a mező minden vadának: Gyűljetek össze és jertek el, seregeljetek mindenfelől az én vágóáldozatomra, melyet én áldozok nektek nagy vágóáldozatul Izráel hegyein; és egyetek húst, és igyatok vért.
18 Hősök húsát egyétek, és a Föld fejedelmeinek vérét igyátok; kosokét, bárányokét és bakokét, bikákét, básáni göbölyökét, mind.
19 És egyetek kövérséget jóllakásig, és igyatok vért részegségig; az én vágóáldozataimból, melyeket nektek áldozok.
20 És lakjatok jól asztalomnál lóval és szekérrel, hőssel és mindenféle hadi emberrel; mond az én uram, az Úr.
21 És kiadom dicsőségemet a pogányokon; mert mind meglátják a pogányok ítéletemet, melyet cselekedtem, és kezemet, melyet rájuk tettem.
22 És megtudja Izráel háza, hogy én vagyok az Úr, az ő Istenük; attól a naptól fogva és tovább.
23 És megtudják a pogányok, hogy bűnéért ment Izráel háza fogságra, mert hűségszegést követtek el ellenem és elrejtettem tőlük orcámat; ezért adtam őket ellenségeik kezére, és hullottak el kardtól mindnyájan.
24 Tisztátalanságuk és bűneik szerint cselekedtem velük; és elrejtettem tőlük orcámat.
25 Ezért így mondta az én uram, az Úr: Most megfordítom Jákób sorsát, és irgalmazok Izráel egész házának; de féltékeny leszek szent nevemre;
26 és viselni fogják szégyenüket és minden hűségszegésüket, melyet ellenem elkövettek; mikor biztonságban laknak földjükön és nem lesz, ki felrettentse őket;
27 mikor visszahozom őket a népek közül és összegyűjtöm őket ellenségeik országaiból; és megmutatom rajtuk szentségemet a sok pogány szemei előtt.
28 És abból tudják meg, hogy én vagyok az Úr, az ő Istenük, hogy fogságra vittem őket a pogányokhoz, és összegyűjtöttem őket saját földjükre; és nem hagyok ott többet belőlük.
29 És nem rejtem el többé tőlük orcámat; mert kiöntöttem szellememet Izráel házára, mond az én uram, az Úr.