Bible

1 És azt mondta az Úr Mózesnek: Menj be Faraóhoz; és mondd neki: így szól az Úr: Bocsásd el az én népemet, hogy szolgáljanak nekem. 2 Ha pedig vonakodol elbocsátani; akkor én megverem egész határodat békákkal. 3 Békáktól nyüzsög majd a Nílus, és felmásznak és bemennek a házadba, a hálószobádba és az ágyadra; és szolgáid és néped házába, és sütőkemencéidbe és sütőteknőidbe. 4 Sőt reád, népedre és minden szolgádra felmásznak a békák. 5 Aztán azt mondta az Úr Mózesnek: Nyújtsd ki a kezedet vessződdel a folyókra, a csatornákra és a tavakra; és hozd fel a békákat Egyiptom földjére. 6 És Áron kinyújtotta kezét Egyiptom vizeire; és feljöttek a békák és elborították Egyiptom földjét. 7 Akkor az írástudók cselekedtek úgy az ő titkos mesterségükkel; ők is felhozták a békákat Egyiptom földjére. 8 És hívatta Faraó Mózest és Áront, és azt mondta: Könyörögjetek az Úrnak, hogy távolítsa el a békákat rólam és népemről; akkor elbocsátom a népet, hogy áldozzanak az Úrnak. 9 Mózes pedig azt mondta Faraónak: Mikorra parancsolja Felséged, hogy könyörögjek érted, szolgáidért és népedért, hogy kiirtsa tőled a békákat, és házaidból; csak a Nílusban maradjanak? 10 És azt mondta: Holnapra; amire ő azt mondta: Amint parancsolod, hogy megtudd, hogy nincs olyan, mint az Úr, a mi Istenünk. 11 Tehát eltávoznak a békák tőled és házaidból, szolgáidtól és népedtől; csak a Nílusban maradnak meg. 12 Mikor aztán Mózes és Áron elment Faraótól; kiáltott Mózes az Úrhoz a békák miatt, melyeket Faraóra bocsátott. 13 Az Úr pedig Mózes beszéde szerint cselekedett; és kivesztek a békák a házakból, az udvarokból és a mezőkről. 14 És felhalmozták őket rakásonként úgy, hogy bűzlött az ország. 15 Ekkor látta Faraó, hogy meglett a könnyebbülés, tehát megkeményítette szívét és nem hallgatott rájuk; mint ahogyan az Úr szólott. 16 Akkor azt mondta az Úr Mózesnek: Mondd Áronnak: Nyújtsd ki vessződet és üsd meg a föld porát; hogy szúnyoggá legyen Egyiptom egész országában. 17 És úgy cselekedtek, és mikor Áron kinyújtotta kezét vesszejével és megütötte a föld porát, fellépett a szúnyog emberen és barmon; a föld minden pora szúnyoggá lett Egyiptom egész országában. 18 Akkor az írástudók cselekedtek úgy az ő titkos mesterségükkel, hogy előhozzák a szúnyogokat, de nem bírták. Mikor a szúnyog emberen és barmon fellépett, 19 azt mondták az írástudók Faraónak, Isten ujja ez. De Faraó szíve szilárd maradt, és nem hallgatott rájuk, mint ahogyan az Úr szólott. 20 Azt mondta az Úr Mózesnek: Reggel kelj fel korán és állj Faraó elé, olyankor szokott a vízre kimenni; és mondd neki: így szól az Úr: Bocsásd el népemet, hogy szolgáljon nekem. 21 Mert ha nem bocsátod el az én népemet, akkor én reád bocsátom és szolgáidra és népedre és házaidra a kutyalegyet; és megtelnek Egyiptom házai a kutyaléggyel, még a talaj is, melyen vannak. 22 De külön veszem azon a napon Gósen földjét, amelyen az én népem áll, hogy ott ne legyen kutyalégy; avégre, hogy megtudd, hogy én, az Úr, az országban vagyok, 23 és váltságot teszek az én népem között és a te néped között. Holnapra meglesz ez a jel. 24 És ekképpen cselekedett az Úr, és tömeges kutyalégy jött Faraó házára és szolgái házára; és Egyiptom egész földjére, úgyhogy tönkrement az ország a kutyalégy folytán. 25 Akkor Faraó hívatta Mózest és Áront: Menjetek, áldozzatok Isteneteknek az országban. 26 De Mózes azt mondta: Nem helyes így cselekedni, mert utálat az egyiptomiak előtt, amit mi áldozunk az Úrnak, a mi Istenünknek; ha a szemeik előtt áldoznánk olyat, ami utálat az egyiptomiaknak, vajon nem köveznének-e meg bennünket? 27 Három napi útra kell mennünk a sivatagba; hogy úgy áldozzunk az Úrnak, a mi Istenünknek, amint mondja nekünk. 28 És azt mondta Faraó: Én elbocsátlak titeket, hogy áldozzatok az Úrnak, a ti Isteneteknek a sivatagban, csak nagyon messze ne menjetek; imádkozzatok érettem. 29 Mózes pedig azt mondta: íme én kimegyek tőled és imádkozom az Úrhoz, és eltávozik a kutyalégy Faraótól, szolgáitól és népétől holnap; csak többé meg ne csaljon Faraó, hogy nem bocsátja el a népet áldozni az Úrnak. 30 Azzal kiment Mózes Faraótól; és imádkozott az Úrhoz. 31 Az Úr pedig Mózes beszéde szerint cselekedett, és eltávolította a kutyalegyet Faraótól, szolgáitól és népétől, nem maradt egy sem. 32 De Faraó ezúttal is megkeményítette szívét; és nem bocsátotta el a népet.