1Azon éjszaka kerülte az álom a királyt; tehát mondta, hogy vigyék oda a nevezetességek könyvét, a Krónikát, és azt olvasgatták a király előtt.
2És mikor arra a bejegyzésre bukkantak, hogy Mordekáj feljelentést tett két királyi kamarás, Bigtán és Téres ellen a küszöbőrök közül; hogy kezet akartak vetni Ahasvérus királyra:
3azt mondta a király: Micsoda tisztességet és méltóságot kapott Mordekáj ezért? A király legényei pedig, akik éppen szolgálatot tettek nála, azt mondták: Nem kapott semmit.
4Akkor a király azt mondta: Ki van az udvaron?; és éppen Hámán lépett be a király külső udvarára, hogy mondja a királynak, hogy akasztassa fel Mordekájt arra a fára, melyet ő készített neki.
5Mikor mondták a király legényei neki: íme Hámán áll az udvaron; azt mondta a király: Jöjjön be.
6És mikor Hámán bement, azt mondta neki a király: Mit kell tenni azzal az emberrel, akinek a király tisztességet kíván tenni? Hámán pedig azt gondolta magában: Kinek kívánhatna a király inkább tisztességet tenni, mint nekem?
7Tehát azt mondta Hámán a királynak: Akinek a király tisztességet kíván tenni,
8hozzanak egy királyi ruhát, melyet már viselt a király; és egy lovat, melyen már lovagolt a király és amelynek királyi korona van téve a fejére;
9és adják a ruhát és a lovat a király fejedelmei közül, a mágnások közül egy férfiúnak a kezébe, hogy öltöztessék fel azt a férfiút, akinek a király tisztességet kíván tenni; és hordozzák meg őt azon a lovon a város főterén, és kiáltsák előtte: így tesznek azzal a férfiúval, akinek a király tisztességet kíván tenni!
10A király pedig azt mondta Hámánnak: Hamar vegye azt a ruhát és lovat, úgy, mint ahogyan szóltál, és tégy úgy a zsidó Mordekájjal, aki a király kapujában ül; el ne hagyj semmit mind abból, amit szóltál.
11Fogta tehát Hámán a ruhát és a lovat és felöltözte Mordekájt; és meghordozta őt a lovon a város főterén és kiáltotta előtte: így tesznek azzal a férfiúval, akinek a király tisztességet kíván tenni!
12Aztán Mordekáj visszatért a király kapujába; Hámán pedig hazasietett elbúsultan és letakart fejjel.
13És mikor elbeszélte Hámán a feleségének, Zéresnek és többi barátainak mindent, ami vele történt; azt mondták neki bölcsei és felesége, Zéres is: Ha a zsidók magvából való az a Mordekáj, aki előtt kezdtél elesni, nem bírsz vele, hanem egészen elesel előtte.
14Még azok beszéltek vele, mikor a király kamarásai oda értek; és siettették Hámánt, hogy vigyék a lakomára, melyet Eszter készített.