1Vigyázz lábaidra, mikor az Isten házába mégy, és hallgatással közeledni jobb, mint ahogyan a dőrék áldozatot adnak;mert nem tudják, hogy rosszat tesznek.
2Ne hamarkodj ajkaddal és szíved ne siessen szót kiejteni az Isten előtt. Mert az Isten az égben van, te pedig a földön; ezért legyen a szavad kevés.
3Mert az álom a sok foglalkozásban jön meg; a dőre hangja pedig a sok beszédben.
4Mikor fogadást teszel Istennek, ne vonakodjál azt teljesíteni; mert nem telik kedve a dőrében. Amit fogadsz, teljesítsd:
5jobb, hogy ne fogadj, mintsem fogadj, és ne teljesítsd.
6Ne engedd szádnak, hogy bűnössé tegyen téged; és ne mondd a pap előtt: Tévedés az! Miért haragudjon meg Isten a szavadért; és rontsa el kezed munkáját?
7Mert sok álomban hiábavalóság is, szó is sok van; hanem az Istent féljed.
8Ha szegény-elnyomást és jog- és igazságrablást látsz a tartományban, ne csodálkozzál a dolgon: mert magasabb vigyáz a magasra, és egy még magasabb van felettük.
9De az országnak haszna mindebben ez: király van a művelt föld javára.
10Aki szereti a pénzt, nem lakik jól pénzzel, és aki szereti a bőséget, nem jövedelemmel; ez is hiábavalóság.
11Ha szaporodik a jószág, szaporodnak evői; és mi haszna van tulajdonosainak egyéb, mint szemeiknek látása?
12Édes a munkás álma, ha keveset eszik, ha sokat; de a jóllakottság a gazdagnak nem engedi, hogy aludjon.
13Van egy keserves baj, melyet láttam a nap alatt: az a gazdagság, melyet veszedelemnek őriz gazdája.
14És elvész az a gazdagság valami szerencsétlen eset által; neki pedig született fia, és nincs a kezében semmi.
15Mint ahogyan kijött anyja méhéből, ismét meztelenül megy el, mint jött; és semmit nem kap munkájáért, amit magával vihetne.
16Ez is keserves baj, egészen mint jött, úgy megy el; mi haszna van hát neki, hogy a szélnek fáradozik?
17És emellett minden napjában sötétséget nyel; és sok bosszúságot és szenvedést és haragot!
18Íme, ami jót én láttam, ami szépet: enni és inni és jót látni minden munkájából, melyet munkál a nap alatt; élete napjainak száma szerint, melyet ad neki az Isten, mert ez az ő osztályrésze.
19Csakhogy minden ember számára, akinek az Isten gazdagságot és kincseket adott; és lehetővé tette neki, hogy egyék abból és kivegye részét és örvendezzen munkájából: Isten ajándéka az.
20Mert nem sokat gondol élete napjaira; mert az Isten az, aki felel szíve öröméért.