Deuteronomy 28
1 És ha figyelemmel hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, vigyázva, hogy megcselekedd minden parancsolatát, amit én parancsolok neked ma; akkor legfelsővé tesz téged az Úr, a te Istened, a föld minden nemzete fölött;
2 és reád jön mindez az áldás és utolér téged. Ha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára,
3 áldott leszel a városban; és áldott leszel a mezőn.
4 Áldott lesz méhed gyümölcse és földed gyümölcse; és barmod gyümölcse, teheneid ellése és juhod fajzása.
5 Áldott a kosarad és a sütőteknőd.
6 Áldott leszel jöttödben; és áldott leszel mentedben.
7 Ellenségeidet, akik rád támadnak, az Úr megverve teszi elődbe; egy úton jönnek ki reád és hét úton futnak el előtted.
8 Az Úr az áldást melléd rendeli csűreidben és mindenben, amire kezedet kinyújtod; és megáld téged az országban, melyet az Úr, a te Istened ad neked.
9 Szent néppé állít fel magának az Úr téged, mint megesküdött neked; ha megtartod az Úrnak, a te Istenednek parancsolatait, és az ő útjain jársz.
10 És látja a föld minden népe, hogy az Úr neve neveztetett feletted; és félnek tőled.
11 És jóval bővölködővé tesz téged az Úr méhed gyümölcsében, barmod gyümölcsében és földed gyümölcsében; a földön, melyről megesküdött az Úr atyáidnak, hogy neked adja.
12 Megnyitja az Úr neked az ő jó kincstárát, az eget, hogy esőt adjon országodnak idejében, és hogy megáldja kezed minden munkáját; úgy, hogy sok nemzetnek adhatsz kölcsön, te pedig nem veszel kölcsön.
13 És fővé tesz téged az Úr és nem farkká, és csak fölül leszel és nem leszel alul; ha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek parancsolataira, amelyeket én parancsolok neked ma, hogy megtartsd és megcselekedd;
14 és el nem térsz egy igétől sem, amit én parancsolok nektek ma, sem jobbra, sem balra; más istenek után járva és azoknak szolgálva.
15 De ha nem hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, vigyázva, hogy megcselekedd minden parancsolatát és törvényét, melyeket én parancsolok neked ma; akkor reád jön mindez az átok és utolér téged.
16 Átkozott leszel a városban; és átkozott leszel a mezőn.
17 Átkozott a kosarad és a sütőteknőd.
18 Átkozott lesz méhed gyümölcse és földed gyümölcse; teheneid ellése és juhod fajzása.
19 Átkozott leszel jöttödben; és átkozott leszel mentedben.
20 Reád bocsátja az Úr az átkot, a bomlást és a dorgálást mindenben, amire kinyújtod kezedet, hogy megtedd; amíg elpusztulsz és amíg hirtelen elveszel cselekedeteid gonoszsága miatt, amiért engem elhagytál.
21 Hozzád ragasztja az Úr a döghalált, míg ki nem pusztít téged a földről, ahova bemégy, hogy birtokodba vedd.
22 Megver téged az Úr sorvadással és hidegleléssel, gyulladással és lázzal, szárazsággal, üszöggel és ragyával; melyek üldöznek, míg el nem veszel.
23 És eged, mely fejed felett van, rézzé lesz; a föld pedig, mely alattad van, vassá.
24 Az Úr porrá teszi országod esőjét; és homok száll rád alá az égből, míg el nem pusztulsz.
25 Az Úr megverve tesz téged ellenséged elé, egy úton mégy ki rá és hét úton futsz el előtte; és réme leszel a föld minden országának.
26 És holttested eledelévé lesz minden égi madárnak és mezei állatnak; és nem lesz, ki elriassza.
27 Megver téged az Úr egyiptomi fekéllyel és gümőkkel, rühvel és kosszal úgy, hogy nem tudsz meggyógyulni.
28 Megver téged az Úr őrjöngéssel, vaksággal és szívrettegéssel:
29 úgyhogy tapogatni fogsz délben, mint a vak tapogat a sötétben, és nem boldogulsz útaidban; hanem csak elnyomott és megrabolt leszel minden időben, és nem lesz, ki megszabadítson.
30 Feleséget jegyzel és más férfi hál vele; házat építesz és nem laksz benne; szőlőt ültetsz és nem nyitod meg.
31 Ökrödet szemeid előtt vágják le és nem eszel belőle; szamaradat előtted rabolják el és nem tér vissza hozzád; juhodat ellenségeidnek adják; és nincs ki megszabadítson.
32 Fiaidat és leányaidat más népnek adják, és szemeid látják és epednek értük egész nap; de semmit sem tehetsz.
33 Földed gyümölcsét és minden munkádat megeszi egy nép, melyet nem ismertél; és csak elnyomott és összetört leszel minden időben.
34 És megőrülsz a látványtól, amit szemeid látnak.
35 Megver téged az Úr gonosz fekéllyel térdeiden és combjaidon úgy, hogy nem tudsz meggyógyulni; talpadtól fogva fejed tetejéig.
36 Elvisz az Úr téged és királyodat, akit magad fölé állítasz, oly néphez, melyet nem ismertél sem te, sem atyáid; és szolgálsz ott más isteneket, fát és követ.
37 És borzadállyá, példabeszéddé és gúnnyá leszel minden nép között, ahova vezet téged az Úr.
38 Sok magot viszel ki a mezőre; de keveset gyűjtesz be, mert megemészti azt a sáska.
39 Szőlőket ültetsz és művelsz; de bort nem iszol, nem is szÚretelsz, mert megeszi azt a féreg.
40 Olajfáid lesznek egész határodban; de olajjal nem kened magadat, mert olajbogyód lehull.
41 Fiaid és leányaid születnek; de nem lesznek tieid, mert a fogságba mennek.
42 Minden fádat és földed gyümölcsét elfoglalja a sáska.
43 A jövevény, aki közötted van, föléd emelkedik feljebb, feljebb; te pedig alászállasz, lejjebb, lejjebb.
44 Ő ad neked kölcsön és nem te adsz neki kölcsön; ő lesz fővé, te pedig farkká leszel.
45 És rád jönnek ezek az átkok mind, és üldöznek téged és utolérnek téged, míg el nem pusztulsz; mert nem hallgattál az Úrnak, a te Istenednek szavára, hogy megtartsd parancsolatait és törvényeit, melyeket parancsolt neked:
46 és rajtad lesznek jelül és csodául, és a te magodon örökké.
47 Annak fejében, hogy nem szolgáltad az Urat, a te Istenedet örömmel és jó szívvel a mindenben való bőség miatt:
48 szolgálni fogod ellenségedet, akit rád bocsát az Úr, éhségben, szomjúságban, mezítelenségben és mindennek szűkében; és vasigát tesz a nyakadba, míg ki nem pusztít téged.
49 Egy nemzetet hoz rád az Úr messziről, a föld végéről, miként a sas repül; egy nemzetet, melynek nyelvét nem érted:
50 egy kemény arcú népet; mely vén emberre nincs tekintettel, ifjúnak pedig nem kegyelmez.
51 És megemészti barmod gyümölcsét és földed gyümölcsét míg ki nem pusztulsz, mert nem hagy neked gabonát, mustot és olajat, teheneid ellését és juhodnak fajzását; amíg el nem veszít téged.
52 És megostromol téged minden kapudban, míg egész országodban le nem dőlnek magas és megerősített kőfalaid, amelyekben te bízol. És mikor ostromol téged minden kapudban, egész országodban, melyet az Úr, a te Istened ad neked:
53 megeszed méhed gyümölcsét, fiaid és leányaid húsát, akiket ad neked az Úr, a te Istened; a szükségben és szorongatásban, mellyel szorongat téged ellenséged. [9]
54 Közötted a legfinomabb és igen kényes férfi irigy szemmel néz fivérére és keblén levő feleségére és többi fiaira, akiket meghagy;
55 hogy egyiknek se adjon közülük fiai húsából, akiket meg fog enni, mert nem hagytak neki semmit a szükségben és szorongatásban, mellyel szorongat téged ellenséged minden kapudban.
56 Közted a legfinomabb nő és a legkényesebb, aki meg nem próbálta a talpát a földre tenni kényeskedésből és finomságból; irigy szemmel néz keblén levő férjére és fiára és leányára;
57 aztán mására, mely lábai közül kijön, és fiaira, kiket szülni fog; mert megeszi őket mindennek hiányában rejtekben; a szükségben és szorongatásban, mellyel szorongat téged ellenséged kapuidban.
58 Ha nem vigyázol, hogy megcselekedd ennek a tanításnak minden szavát, melyek meg vannak írva ebben a könyvben; félvén ezt a dicső és félelmes nevet, az Urat, a te Istenedet:
59 akkor csodálatos módon hoz az Úr csapásokat reád és csapásokat a te magodra; nagy és állandó csapásokat, és gonosz és állandó betegségeket.
60 És ismét rád hozza Egyiptom minden betegségét, melyektől irtóztál; és hozzád ragadnak.
61 Mindenféle betegséget és mindenféle csapást is hoz reád az Úr, mely nincs megírva a tanításnak ebben a könyvében; míg ki nem pusztulsz.
62 És kevesen maradtok, ahelyett hogy annyian volnátok, mint az ég csillagai sokaságra nézve; mert nem hallgattál az Úrnak, a te Istenednek szavára.
63 És amiképpen örült az Úr rajtatok, mikor jót tett veletek és megsokasított titeket; úgy fog örülni az Úr rajtatok, mikor elveszít titeket és elpusztít titeket: és kigyomláltattok arról a földről, ahova bemégy, hogy birtokodba vedd azt.
64 És szétszór téged az Úr minden nép közé a föld egyik végétől a föld másik végéig; és szolgálsz ott más isteneket, akiket nem ismertél sem te, sem atyáid, fát és követ.
65 És ezek között a nemzetek között nem lesz pihenésed, nem lesz nyughelye talpadnak; hanem reszkető szívet ad neked az Úr ott, és szemek sóvárgását, lélek epedését.
66 Életed függőben lesz előtted; úgyhogy éjjel-nappal félsz, és nem bízol életedben.
67 Reggel azt mondod: Bárcsak már este volna; este pedig azt mondod: Bárcsak már reggel volna; szíved félelme miatt, melyet félsz, és szemeid látása miatt, melyet látsz.
68 És visszavisz téged az Úr Egyiptomba hajókon azon az úton, amelyről azt mondtam neked: Ne lásd meg azt már többé; és rabszolgákul és rabnőkül áruljátok ott magatokat ellenségeiteknek, de nem lesz vevő.