Amos 5
1 Halljátok meg ezt a szót, melyet én emelek rátok siralmul, Izráel háza.
2 Elesett, nem kel fel többé Izráel hajadona; földjén el van terülve, nincsen, aki felkeltse.
3 Mert így mondta az én uram, az Úr: A város, mely ezerrel vonul ki, százzal marad meg; és amelyik százzal vonul ki, tízzel marad Izráel házának.
4 Mert így mondta az Úr Izráel házának: Keressetek engem, és éltek.
5 És ne keressétek Bétélt, és Gilgálba ne jöjjetek, és Beérsebába ne menjetek át; mert Gilgál számkivetésbe megy, és Bétél semmivé lesz.
6 Keressétek az Urat, hogy éljetek; nehogy rátörjön, mint a tűz, József házára és megeméssze, és ne legyen, ki oltsa Bétélt:
7 akik elforgatják Úrömmé a jogot, és az igazságot a földre teszik;
8 [Aki csinálta a fiastyúkot és kaszáscsillagot, és aki a sötétséget reggelre fordítja, és a nappalt éjjellé sötétíti; aki szólítja a tenger vizeit, és kiönti azokat a föld színére, az Úr a neve.
9 Aki pusztulást villant az erősre; és pusztulás jön az erődre.]
10 a kapuban gyűlöli a feddődőt, és iszonyodnak az igazmondótól.
11 Ezért, mert tiportok a gyámoltalanon, és gabonarovatalt vesztek tőle: faragottkő házakat építetek, és nem laktok bennük; gyönyörűséges szőlőket ültettek, és nem isszátok borukat.
12 Mert tudom, sok a bűnötök, és tetemesek vétkeitek, igazat szorongatok, bűnváltság-vevők, és akik a szegényeket a kapuban félretolják:
13 ezért aki okos, abban az időben hallgat, mert gonosz idő az.
14 Keressétek a jót és ne a rosszat, hogy éljetek; és legyen így az Úr, a Seregek Istene veletek, mint mondjátok.
15 Gyűlöljétek a rosszat és szeressétek a jót, és állítsátok helyre a kapuban a jogot; talán megkegyelmez az Úr, a Seregek Istene József maradékainak.
16 Ezért így mondta az Úr, A Seregek Istene, az én uram: Minden téren elsiratás, minden utcán azt mondják: Jaj, jaj!
17 És minden szőlőben elsiratás; mert keresztül megyek rajtad, azt mondja az Úr.
18 Jaj, akik kívánják az Úr napját; minek nektek az Úr napja? Sötétség az, és nem világosság.
19 Mint mikor az oroszlán elől fut valaki, és rábukkan a medve; és bemegy a házba, és a falhoz támasztja kezét, és megcsípi a kígyó.
20 Ugye sötétség az Úr napja, és nem világosság; és homályos, és nincs fénye neki?
21 Gyűlölöm, megvetem ünnepeiteket; és nem szagolhatom gyülekezéseiteket.
22 Mert ha áldoztok is nekem égő áldozatokat: sem ételáldozataitokat nem fogadom kedvesen, sem hizlalt visszafizetési áldozatotokra nem tekintek.
23 Távolítsd el tőlem énekeid zaját; és kobzaid zenéjét ne halljam!
24 Hanem ítélet folyjon, mint a víz; és igazság, mint örök patak!
25 Vajon vágó áldozatokat és ételáldozatokat hoztatok-e nekem a sivatagban negyven esztendeig, Izráel háza?
26 Hát hordozzátok Szikkút királyotokat és Kijjún-képeteket; Asszíriai isisteneitek csillagát, melyet csináltatok magatoknak:
27 és száműzlek benneteket Damaszkuszon túlra; azt mondja az Úr, kinek Seregek Istene a neve.