Bible

1 És némelyek alájövén Júdeából, arra tanították a testvéreket, hogy ha körül nem metélkednek Mózes rendtartása szerint, nem üdvözülhetnek. 2 Miután erre nem kevés háborúsága és vetekedése támadt Pálnak és Barnabásnak ellenük, elrendelték, hogy Pál és Barnabás és némely mások közülük menjenek fel az apostolokhoz és vénekhez Jeruzsálembe e kérdés ügyében. 3 Ők ilyformán elkísértetvén a gyülekezettől, átmentek Fönícián és Samárián, elbeszélvén a pogányok megtérését; és nagy örömet szereztek az összes testvéreknek. 4 Mikor pedig megérkeztek Jeruzsálembe, a gyülekezet, az apostolok és a vének fogadták őket; és elbeszélték, mily nagy dolgokat cselekedett az Isten ővelük. 5 Erre előálltak némelyek, kik a farizeusok pártjából lettek hívőkké, mondván, hogy körül kell őket metélni, és megparancsolni, hogy a Mózes törvényét megtartsák. 6 Egybegyűltek tehát az apostolok és a vének, hogy e dolog felől végezzenek. 7 Miután pedig sok vitatkozás volt, felállván, Péter, azt mondta nekik: Férfiak, testvérek, ti tudjátok, hogy az Isten régebb idő óta kiválasztott közülünk, hogy a pogányok az én számból hallják az evangélium beszédét, és higgyenek. 8 És a szíveket ismerő Isten bizonyságot tett mellettük, megadván 9 nekik a Szent Szellemet, mint nekünk is; 9 és semmi különbséget nem tett köztünk és azok között, a hit által tisztítván meg szívüket. 10 Most tehát mit kísértitek az Istent, hogy a tanítványok nyakába oly igát tegyetek, melyet sem atyáink, sem mi el nem hordozhattunk; 11 hanem az Úr Jézus Krisztus kegyelme által hisszük, hogy megtartatunk, éppen úgy, mint azok is? 12 Elhallgatott erre az egész sokaság, és hallgatták Barnabást meg Pált, akik elbeszélték, mily nagy jeleket és csodákat tett az Isten a pogányok között őáltaluk. 13 Miután pedig ők elhallgattak, felelt Jakab: Férfiak, testvérek, hallgassatok rám! 14 Simon elbeszélte, miképpen gondoskodott az Isten először, hogy a pogányok közül népet szerezzen az ő nevének. 15 És ezzel összhangzanak a próféták szavai, mint meg van írva: 16 Ezek után visszatérek, és felépítem Dávid leomlott sátorát; és omladékait újból felépítem és felállítom azt; 17 hogy megkeressék a többi emberek az Urat, és minden pogányok, akik felett az én nevem neveztetett; azt mondja az Úr, aki mindezeket megcselekszi. 18 Tudja az Isten öröktől fogva minden cselekedeteit. 19 Ezért én úgy ítélem, hogy nem kell háborgatni azokat, akik a pogányok közül megtérnek az Istenhez; 20 hanem megírni nekik, hogy tartózkodjanak a bálványok fertelmességeitől, a paráznaságtól, a fúlva holt állattól és a vértől. 21 Mert Mózesnek régi nemzedékek óta városonként vannak hirdetői; mert a zsinagógákban minden szombaton olvassák. 22 Akkor tetszett az apostoloknak és a véneknek az egész gyülekezettel egyben választott férfiakat küldeni maguk közül Antiókhiába Pállal és Barnabással, Júdást, kinek mellékneve Barszabás, és Silást, kik vezető férfiak voltak a testvérek között, 23 ezeket írván kezük által: Az apostolok, a vének és a testvérek az Antiókhiában, Szíriában és Ciliciában levő testvéreknek, kik a pogányok közül valók, üdvözlet! 24 Mivelhogy hallottuk, hogy némelyek miközülünk kimenvén, megháborítottak titeket beszédeikkel, megzavarván lelkeiteket, azt mondva, hogy metélkedjetek körül és tartsátok meg a törvényt, akiknek nem rendeltük; 25 tetszett nekünk, egy értelemre jutván, választott férfiakat küldeni hozzátok, a mi szeretteinkkel, Barnabással és Pállal, 26 oly emberekkel, kik életüket adták a mi Urunk Jézus Krisztus nevéért: 27 elküldtük tehát Júdást és Silást, kik szóval is elmondják ugyanezeket. 28 Mert tetszett a Szent Szellemnek és nekünk, hogy semmi több terhet ne vessünk rátok ezeken a szükséges dolgokon kívül, 29 hogy bálványáldozatoktól, vértől, fúlva holt állattól és paráznaságtól tartózkodjatok. Melyektől ha megóvjátok magatokat, jól teszitek. Legyetek egészségben. 30 Azok tehát elbocsáttatván, elmentek Antiókhiába; és egybegyűjtvén a sokaságot, átadták a levelet; 31 mikor pedig felolvasták, örültek a vigasztalásnak. 32 Júdás és Silás pedig, maguk is próféták lévén, sok beszéddel buzdították a testvéreket és erősítették. 33 Miután pedig eltöltötték idejüket, elbocsátották őket a testvérek békességgel az apostolokhoz. 34 De Silásnak tetszett ottmaradni 35 Pál pedig és Barnabás Antiókhiában időztek; tanítván és hirdetvén sok másokkal is az Úr igéjét. 36 Néhány nap múlva pedig azt mondta Pál Barnabásnak: Nosza térjünk vissza és látogassuk meg testvéreinket minden városban,amelyben hirdettük az Úr igéjét, hogyan vannak. 37 Barnabás pedig tanácsolta, hogy vegyék maguk mellé Jánost, az úgynevezett Márkot. 38 De Pál nem tartotta méltónak, hogy aki Pamfíliában elszakadt tőlük és nem ment velük a munkára, azt maguk mellé vegyék. 39 Erre olyan elkeseredés támadt, hogyelváltak egymástól, és Barnabás maga mellé vévén Márkot, elhajózott Ciprusba; 40 Pál pedig Silást választva ment el, Isten kegyelmébe ajánltatván a testvérektől. 41 És eljárta Szíriát és Ciliciát, erősítvén a gyülekezeteket.