Acts 1
1 Az első könyvet készítettem, oh Theofilusz, mindazokról, amiket kezdett Jézus cselekedni és tanítani,
2 addig a napig, melyen felvitetett, miután hagyakozott az apostoloknak, akiket Szent Szellem által kiválasztott.
3 Kiknek meg is mutatta magát élve kínszenvedése után, sok bizonyító jellel, negyven napon át megjelenvén nekik, és szólván az Isten országára vonatkozó dolgokról.
4 És magához gyűjtvén megparancsolta nekik, hogy el ne távozzanak Jeruzsálemből, hanem várják meg az Atya ígéretét, amit hallottatok tőlem.
5 Mert János ugyan vízzel keresztelt, de ti Szent Szellemmel fogtok megkereszteltetni nem sokkal ezek után a napok után.
6 Erre az összegyűltek megkérdezték őt, mondván: Uram, vajon ebben az időben állítod helyre az országot Izráelnek?
7 De azt mondta nekik: Nem a ti dolgotok időket és alkalmakat tudni, melyeket az Atya tulajdon teljhatalmába helyezett;
8 hanem vesztek erőt, miután a Szent Szellem eljön reátok, és lesztek nekem tanúim Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában és a föld végéig.
9 És mikor ezeket mondta, láttukra felemeltetett, és egy felhő felvette őt szemeik elől.
10 És amint szemeiket az égre függesztették, mikor ő elment, íme két férfiú állott mellettük fehér ruhában,
11 kik is azt mondták: Galileabeli férfiak, mit álltok itt a mennybe nézve? Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy fog eljönni, amiképpen láttátok őt felmenni a mennybe.
12 Akkor visszatértek Jeruzsálembe az úgynevezett Olajfák hegyéről, mely közel van Jeruzsálemhez, egy szombatnapi út.
13 És mikor odaértek, felmentek a felházba, ahol szállva voltak Péter, Jakab, János, András, Filep, Tamás, Bertalan, Máté, Jakab, az Alfeus fia, Simon, a zelóta, és Júdás, a Jakab fia.
14 Ezek mindnyájan állhatatosak voltak egy szívvel-lélekkel az imádkozásban és a könyörgésben az asszonyokkal és Máriával, Jézus anyjával, és az ő fivéreivel együtt.
15 És azokban a napokban felkelvén Péter a tanítványok között, azt mondta (volt pedig ott együtt mintegy százhúsz főnyi sokaság):
16 Atyámfiai, férfiak, be kellett teljesedni az írásnak, melyet megjövendölt a Szent Szellem Dávid szája által Júdás felől, aki vezetőjük lett azoknak, akik megfogták Jézust.
17 Mert közibénk számláltatott, és ezt a szolgálatot nyerte osztályrészül.
18 Ez bizony mezőt szerzett a hamisság béréből, és hanyatt-homlok lezuhanva kettérepedt és minden béle kiomlott;
19 és tudomására jutott mindazoknak, akik Jeruzsálemben laknak, úgyhogy ezt a mezőt az ő tulajdon nyelvükön Akeldamának, azaz Vérmezőnek nevezik.
20 Mert meg van írva a Zsoltárok könyvében:Legyen tanyája pusztaság, és ne legyen, aki abban lakjék; Az ő tisztét más vegye el.
21 Kell tehát, hogy amely férfiak velünk jártak minden időben, míg az Úr Jézus velünk járt-kelt,
22 kezdve a János keresztségétől addig a napig, melyen felvitetett tőlünk, azok közül egy az ő feltámadásának bizonyságtevőjévé legyen velünk.
23 És előállítottak kettőt, Józsefet, az úgynevezett Barsabást, kinek mellékneve Jusztusz volt, és Mátyást.
24 És imádkozván azt mondták: Te, Uram, ki mindenek szívét ismered, mutasd meg e kettő közül egyiket, akit kiválasztottál,
25 hogy elvegye osztályrészét ennek a szolgálatnak és apostolságnak, melytől eltévelyedett Júdás, hogy az ő tulajdon helyére menjen.
26 És sorsot vetettek rájuk, és a sors Mátyásra esett, és a tizenegy apostolhoz számíttatott.