1A föld népe pedig vette Jóáházt, Jósia fiát; és királlyá tették őt atyja helyébe Jeruzsálemben.
2Huszonhárom éves volt Jóáház, mikor királlyá lett; és három hónapig uralkodott Jeruzsálemben;
3akkor eltávolította őt Egyiptom királya Jeruzsálemben; és száz tálentum ezüst- meg egy tálemtum aranysarcot vetett az országra.
4És a testvérét, Eljákimot tette királlyá az egyiptomi király Júda és Jeruzsálem felett, és megváltoztatta a nevét Jójákimra; a testvérét, Jóáházt pedig fogta Nékó és elvitte Egyiptomba.
5Huszonöt éves volt Jójákim, mikor királlyá lett, és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben; és azt cselekedte, ami rossz volt az Úrnak, az ő Istenének szemeiben.
6Ellene Nabukadneccár babiloni király vonult fel; és bilincsekbe verte őt, hogy Babilóniába vigye.
7Az Úr házának edényeiből is vitt Nabukadneccár Babilóniába; és Babilóniában az ő házába tette azokat.
8Egyéb dolgai pedig Jójákimnak és az undokságok, melyeket cselekedett és ami rajta találtatott, tudvalevőleg meg vannak írva Izráel és Júda királyainak könyvében; és fia, Jójákin lett helyébe a király.
9Nyolcéves volt Jójákin, mikor királlyá lett, és három hónapig meg tíz napig uralkodott Jeruzsálemben; és azt cselekedte, ami rossz az Úr szemeiben.
10És egy év múlva elküldött Nabukadneccár király és elvitette őt Babilóniába az Úr házának legdrágább edényeivel együtt; és Cidkijját, a testvérét Cidkijját tette királlyá Júda és Jeruzsálem felett.
11Huszonegy éves volt Cidkijjá, mikor királlyá lett, és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben.
12És azt cselekedte, ami rossz az Úrnak, az ő Istenének szemeiben; nem alázta meg magát Jeremia előtt, az Úr szájából szóló próféta előtt.
13És Nabukadneccár király ellen is fellázadt, aki őt megeskette az Istenre; de ő megkeményítette nyakát és megátalkodottá tette szívét, úgyhogy nem tért meg az Úrhoz, Izráel Istenéhez.
14A papok minden fejedelme is és a nép mind több hűségszegést követett el egészen a pogányok undokságai szerint; és megfertőztették a házat, melyet ő megszentelt, Jeruzsálemben.
15Mikor pedig az Úr, atyáik Istene követei által küldött hozzájuk, korán elkezdve küldeni; mert könyörülni akart népén és hajlékán:
16akkor gúnyolódtak az Isten követeivel és szavait megvetették és prófétáiból csúfot űztek: mígnem oda hágott az Úr haragja népe ellen, hogy nem volt orvosság.
17Akkor aztán rájuk hozta a káldok királyát, aki karddal ölte meg ifjúságukat szent házukban, és nem kímélt sem ifjút, sem hajadont, sem öreget, sem ősz hajút; mindenkit kezébe adott az Úr.
18És az Isten házának minden edényét, a nagyokat és a kicsinyeket, és az Úr házának kincseit, és a király és fejedelmei házának kincseit: mindent elvitt Babilóniába.
19Az Isten házát pedig felégették és Jeruzsálem kőfalát lerombolták; és minden palotáját felégették tűzzel, minden drága felszereléseit elpusztítván.
20És akik a kardtól megmaradtak, azokat fogságra vitte Babilóniába; és szolgáivá lettek neki és fiainak, míg a perzsa királyság uralomra nem jutott.
21Hogy beteljesüljön az Úrnak Jeremia szájával mondott szava, míg kielégült a föld szombatjaival: az alatt az egész idő alatt, míg pusztán állt, szombatot tartott, betöltvén a hetven évet.
22És Círusz perzsa király első évében, hogy beteljen az Úrnak Jeremia szájával mondott szava; felindította az Úr Círusz perzsa király lelkét, és hirdetést tett közzé egész királyságában, és írásban is, mondván:
23Így mondta Círusz perzsa király: A föld minden királyságát nekem adta az Úr, az ég Istene, és ő bízott meg engem, hogy építsek neki házat Jeruzsálemben, mely Júdában van: aki közületek az ő egész népéhez tartozik, az Úr, az ő Istene legyen vele, és menjen fel.