1Járobeám király tizennyolcadik évében lett királlyá Abijá Júda felett.
2Három évig uralkodott Jeruzsálemben, és anyjának neve Mikája volt, Úriél leánya Gibeából. És háború lett Abijá és Járobeám között.
3És Abijá hős harcosok seregével kezdte a háborút, négyszázezer válogatott emberrel; Járobeám pedig nyolcszázezer válogatott embert, hős harcost állított ellene csatarendbe.
4Akkor felállt Abijá a Cemáraim hegy tetejére, mely Efraim hegyvidékén van; és azt mondta: Hallgassatok meg engem, Járobeám és egész Izráel.
5Nem kellene-e tudnotok, hogy az Úr, Izráel Istene Dávidnak örök királyságot adott Izráel felett; neki és fiainak, sónak szövetségével?
6De felkelt Járobeám, Nebát fia, Salamonnak, Dávid fiának szolgája; és fellázadt ura ellen.
7És gyülekeztek hozzá léha férfiak, mihaszna emberek, és erőszakoskodtak Rehabeámmal, Salamon fiával szemben; Rehabeám pedig gyermek volt és gyenge szívű, és nem volt erős velük szemben.
8És ti most azt gondoljátok, hogy erőseknek bizonyultok az Úr királyságával szemben, mely Dávid fiainak kezében van; mert ti nagy sokaság vagytok, és veletek vannak az aranyborjúk, melyeket Járobeám csináltatott nektek isteneknek.
9Nemde ti ellöktétek az Úr papjait, Áron fiait és a lévitákat; és úgy tettetek magatoknak papokat, mint a világi népek? Bárki, aki jött magát felavattatni egy bika borjúval és két kossal, papjává lett a nem-isteneknek.
10Nekünk ellenben az Úr az Istenünk és nem hagytuk őt el; és Áron fiai szolgálnak az Úrnak mint papok, és a léviták munkában vannak.
11És illatoztatnak az Úrnak égő áldozatokat reggelről reggelre és estéről estére, hozzá jó illatú füstölőszereket, és a tiszta asztalra kirakott kenyereket, és az arany gyertyatartót mécseivel, meggyújtván estéről estére, mert mi megtartjuk az Úrnak, a mi Istenünknek szolgálatát; ti pedig elhagytátok őt.
12Ezért íme mivelünk van az Isten, élünkön, és az ő papjai a riadó kÚrtökkel, hogy riadót fújjanak ellenetek: Izráel fiai, ne hadakozzatok az Úrral, atyáitok Istenével, mert nem lesztek szerencsések.
13Járobeám pedig úgy fordította a lest, hogy a hátuk mögé menjen; úgyhogy szemben voltak Júdával, a les pedig a háta mögött.
14És mikor Júda megfordult; hát íme rajtuk volt a hadakozás elöl is, hátul is! Erre az Úrhoz kiáltottak és a papok kÚrtöltek a kÚrtökkel,
15Júda emberei pedig riadalomban törtek ki; és mikor Júda emberei riadalomban törtek ki, az Isten megverte Járobeámot és egész Izráelt Abijá előtt és Júda előtt.
16És Izráel fiai megfutamodtak Júda elől; és az Isten kezükbe adta őket.
17És Abijá és népe oly nagy öldöklést vitt véghez köztük; hogy Izráelből ötszázezer válogatott ember esett el megölve.
18Így megaláztattak Izráel fiai abban az időben; és ilyen erősek voltak Júda fiai, mert az Úrra, atyáik Istenére támaszkodtak.
19Aztán üldözte Abijá Járobeámot, és elfoglalt tőle néhány várost, Bétélt és leányvárosait, Jesánát és leányvárosait; és Efront és leányvárosait.
20Nem is volt többé erő Járobeámban Abijá idejében; és csapással illette őt az Úr, és meghalt.
21Abijá pedig megerősödött, és vett tizennégy feleséget; és született huszonkét fia és tizenhat leánya.
22Egyéb dolgai pedig Abijának, útjai és beszédei; meg vannak írva Iddó próféta írásmagyarázatában.