1Miután az Úr ládája hét hónapig volt a filiszteusok területén,
2szólitották a filiszteusok a papokat és jövendőmondókat mondván: Mit csináljunk az Úr ládájával? Adjátok tudtunkra, hogyan küldjük azt helyére.
3És azt mondták: Ha elkülditek Izráel Istenének ládáját, ne küldjétek azt Úresen, hanem mindenesetre fizessetek neki vétekáldozatot; akkor meggyógyultok és ismeretessé lesz előttetek, miért nem tágít keze tőletek.
4És azt mondták: Mi az a vétekáldozat, amit fizetnünk kell? Azok pedig azt mondták: A filiszteusok fejedelmeinek száma szerint öt aranygümő és öt aranyegér; mert egy csapás van mindenkin, fejedelmeiteken is.
5Tehát csináltassátok meg gümőitek képeit és egereitek képeit, melyek az országot pusztítják, így adjatok dicsőséget Izráel Istenének; talán lekönnyebbíti kezét rólatok, isteneitekről és országotokról.
6Miért is keményítenének meg szíveteket, mint az egyiptomiak és Faraó megkeményítették szívüket? Ugye, mikor elbánt velük, azok is elbocsátották őket és elmehettek?
7Most tehát csináltassatok egy új szekeret és vegyetek két szoptatós tehenet, melyeken még nem volt járom; és fogjátok be a teheneket a szekérbe, borjaikat pedig tereljétek vissza tőlük haza.
8Aztán vegyétek az Úr ládáját, tegyétek a szekérre, az aranyékszereket pedig, melyeket vétekáldozatul fizettek neki, tegyétek egy ládikba mellé; és bocsássátok el, hadd menjen.
9És nézzétek meg: ha a maga határának útján megy fel Bét-Semesnek, akkor ő csinálta nekünk ezt a nagy veszedelmet; ha pedig nem, akkor tudjuk, hogy nem az ő keze vert meg bennünket, véletlen az, ami velünk történt.
10Es úgy tettek az emberek. Vettek két szoptatós tehenet és befogták a szekérbe; borjaikat pedig berekesztették otthon.
11Aztán az Úr ládáját feltették a szekérre; a ládikát is az aranyegerekkel és fekélyeik képeivel.
12És a tehenek egyenes irányban18 mentek a bét-semesi útra, egy országúton mentek, folyton bőgve, és nem tértek le sem jobbra, sem balra; és a filiszteusok fejedelmei utánuk mentek BétSemes határáig.
13A bét-semesiek pedig éppen arattak, búzaaratás volt a völgyben; és mikor felemelték szemeiket és meglátták a ládát, megörültek, hogy láthatják.
14A szekér pedig, mikor a bét-semesi Józsua mezejéhez ért, ott megállt. Volt pedig ott egy nagy kő; tehát felvágták a szekér fáit, és a teheneket megáldozták égő áldozatul az Úrnak.
15A léviták ugyanis evették az Úr ládáját és a ládikát, mely mellette volt, melyben az aranyékszerek voltak, és feltették a nagy kőre. És a bét-semesi emberek égő áldozatokat mutattak be és vágóáldozatokat áldoztak azon a napon az Úrnak.
16Az öt filiszteus fejedelem pedig látta; aztán visszatért Ekronba még aznap.
17És ezek az aranyfekélyek, melyeket a filiszteusok vétekáldozatul fizettek az Úrnak: Asdódért egy, Gázáért egy, Askelonért egy, Gátért egy és Ekronért egy;
18aranyegér pedig annyi, mint ahány filiszteus város van összesen az öt fejedelem alatt, erőditett várostól nyilt faluig; egész addig a nagy rétig, amelyen hagyták az Úr ládáját mind e mai napig a bét-semesi Józsua mezején.
19Ölt is a bét-semesi emberek között; mert belenéztek az Úr ládájába. Mikor egyszer megölt a népből hetven embert, ötvenezer embert; és gyászolt a nép, hogy az Úr ily nagy csapással sújtotta a népet,
20és azt mondták Bét-Semes emberei: Ki állhat meg az Úr előtt, ez előtt a szent Isten előtt; és kihez menjen fel mirólunk?;
21akkor követeket küldöttek Kirjat-Jeárim lakosaihoz, mondván: Visszahozták a filiszteusok az Úr ládáját, jertek le, vigyétek fel magatokhoz.