1Levetvén tehát minden gonoszságot, minden álnokságot, képmutatásokat, irigységeket és mindenféle rágalmazásokat,
2mint most született csecsemők, az ige hamisítatlan tejét kívánjátok, hogy általa növekedjetek,
3ha ugyan megízleltétek, milyen jó az Úr.
4Akihez ha járultok mint élő kőhöz (ki az emberektől ugyan megvettetett, de Istennél kiválasztott, drága),
5ti is mint élő kövek felépíttettek, lelki házzá, szent papsággá, lelki áldozatokat vinni, melyek kedvesek az Istennek Jézus Krisztus által.
6Ezért is van benne az Írásban: Íme Sionban egy kiválasztott, drága szegeletkövet teszek le; és aki abban hisz, meg nem szégyenül.
7Nektek tehát, kik hisztek, drágaság ez; de a hitetleneknek: A kő, melyet megvetettek az építők, az lett a szegeletnek fejévé, és: Megütközés kövévé és botránkozás sziklájává;
8azoknak, akik hitetlenek lévén megütköznek az igében, amire rendeltettek is.
9Ti pedig választott nemzetség, királyi papság; szent nép vagytok, tulajdon nemzet, hogy hirdessétek annak hatalmas dolgait, aki titeket a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott;
10kik egykor nemnép voltatok, most pedig Isten népe vagytok; kik kegyelmet nem nyertek voltatok, most pedig kegyelmet nyertek vagytok.
11Szeretteim, kérlek mint zselléreket és jövevényeket, tartóztassátok meg magatokat a testi kívánságoktól, melyek hadakoznak a lélek ellen;
12életeteket a pogányok közt szépen folytatva, hogy amiben rágalmaznak benneteket mint gonosztevőket, mikor megnézik, a jó cselekedetek folytán dicsérjék az Istent a meglátogatásnak napján.
13Engedelmesek legyetek tehát minden emberi intézménynek az Úrért; akár királynak, mint felettvalónak;
14akár helytartóknak, mint akiket ő küld a gonosztevőknek megbüntetésére, a jól cselekvőknek pedig megdicsérésére.
15Mert így van az Isten akarata, hogy jócselekvéssel némítsátok el az értelmetlen emberek tudatlanságát;
16mint szabadok, és nem mint olyanok, akiknél a szabadság a gonoszság takarója, hanem mint Istennek szolgái.
17Mindenkit tiszteljetek; az atyafiakat szeressétek; az Istent féljétek; a királyt tiszteljétek.
18Ti szolgák, a ti uraitoknak engedelmesek legyetek teljes félelemmel, nemcsak a jóknak és méltányosoknak, hanem a keményeknek is.
19Mert ez a kedves, ha valaki Istenre gondolva hordoz szomorúságokat, igazságtalanul szenvedve.
20Mert micsoda dicsőség az, ha elszenveditek, mikor bűnötökért öklöznek? Hanem mikor jó cselekedetért szenvedtek és azt tűritek, ez kedves Istennél.
21Mert erre vagytok hivatva, mert Krisztus is szenvedett értetek, nektek példát hagyván, hogy az ő nyomdokait kövessétek:
22aki bűnt nem cselekedett, és álnokság az ő szájában nem találtatott;
23aki, mikor szidalmazták, viszont nem szidalmazott, mikor szenvedett, nem fenyegetett, hanem hagyta az igazán ítélőre;
24aki a mi bűneinket maga vitte fel az ő testében a fára, hogy a bűnöknek meghalván, az igazságnak éljünk; akinek a sebeivel gyógyultatok meg.
25Mert olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok; de most megtértetek a ti lelketek pásztorához és őrizőjéhez.